Átfogó intézkedéscsomagot jelentett be csütörtökön Magyar Péter miniszterelnök a nők jogainak és biztonságának megerősítése érdekében. A tervezett változtatások között szerepel az esemény utáni tabletta vénykötelességének megszüntetése, a szívhangrendelet módosítása, a kapcsolati erőszak elleni fellépés szigorítása, valamint az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának kezdeményezése.

Magyar Péter november 12-én, csütörtökön közzétett Facebook-videójában ismertette a Tisza-kormány új intézkedéscsomagját, amelynek célja a nők elleni erőszak visszaszorítása, a nők önrendelkezési jogának erősítése és az áldozatok hatékonyabb védelme.

A miniszterelnök szerint az államnak az eddigieknél határozottabban kell fellépnie a nőket érő erőszakkal és hátrányos megkülönböztetéssel szemben. Úgy fogalmazott, hogy a korábbi politikai hozzáállás sok esetben azt az üzenetet közvetítette az áldozatoknak, hogy el kell viselniük az őket ért sérelmeket.

Vény nélkül is elérhetővé tennék az esemény utáni tablettát

Az egyik legjelentősebb változtatás a sürgősségi fogamzásgátlást érinti. A kormány tervei szerint megszüntetik az esemény utáni tabletta vénykötelességét, hogy a készítmények időben, orvosi recept nélkül is hozzáférhetők legyenek.

A kabinet emellett módosítaná az úgynevezett szívhangrendeletet is. Az új szabályozás értelmében megfelelő orvosi tájékoztatást követően a várandós nő maga dönthetne arról, hogy kíván-e élni a magzati életjelenségek bemutatásának lehetőségével.

Magyar Péter bejelentette azt is, hogy összehangolják és könnyebben hozzáférhetővé teszik a várandós nőknek nyújtott támogatásokat.

A menstruációs szegénység visszaszorítására külön programot indítanának, amelynek keretében a rászoruló nők és lányok könnyebben juthatnának hozzá a szükséges higiéniai termékekhez.

Szigorúbb fellépést ígérnek a nők elleni erőszakkal szemben

Az intézkedéscsomag büntetőjogi változtatásokat is tartalmaz. A bejelentés szerint szigorítanák a távoltartás szabályait, és önálló bűncselekményként nevesítenék az intim felvételekkel való visszaélést.

A szexuális önrendelkezés védelmében egyértelművé tennék, hogy szexuális cselekményre kizárólag a másik fél önkéntes beleegyezésével kerülhet sor.

A kapcsolati erőszak áldozatai számára különleges bánásmódot biztosítanának a büntetőeljárások során, hogy csökkentsék az eljárásokkal járó további lelki megterhelést.

Magyarország ratifikálhatja az Isztambuli Egyezményt

A bejelentés egyik legfontosabb eleme, hogy a Tisza Párt parlamenti frakciója kezdeményezi az Isztambuli Egyezmény ratifikációját.

Az Európa Tanács által kidolgozott nemzetközi egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését, az áldozatok védelmét és az elkövetők felelősségre vonását szolgálja. Az egyezmény az államok számára konkrét kötelezettségeket határoz meg az erőszak megelőzésével, az áldozatsegítéssel és a hatósági fellépéssel kapcsolatban.

Magyarország 2014-ben aláírta a dokumentumot, azonban a korábbi kormány nem ratifikálta azt. Az Országgyűlés 2020 májusában a KDNP kezdeményezésére határozatban utasította el a ratifikáció támogatását.

Az akkori kormánypárti álláspont szerint az egyezmény egyes rendelkezései ideológiai és migrációs szempontból kifogásolhatók voltak, miközben a magyar jogrendszer már megfelelő védelmet biztosított a nők számára. A nőjogi szervezetek ezzel szemben évek óta szorgalmazzák a dokumentum ratifikálását.

Október 29-én az Igazságügyi Minisztérium már egyeztetett a nők elleni erőszak visszaszorításáról több civil szervezettel, köztük a NANE Egyesülettel, a PATENT Egyesülettel és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetséggel.