2022. július 5., Emese Sarolta

Mindenki ügye

#fidesz #választás 2022 #alkotmány #magyar bálint #elek istván #maffiaállam

“Magyarországnak nem kormánya van, hanem bűnszervezete” – az orbáni maffiaállamról beszélt Egerben Magyar Bálint és Elek István

Kovács Dávid 2022.02.13. 08:00

Az elmúlt 12 évben kialakult hatalmi rendszer lebontása, felszámolása reménytelenül nehéz vállalkozás. Magyar Bálint úgy látja, hogy "egy nemzet akar lerázni magáról egy bűnszervezetet". Elek István szerint nincs már idő a tökörészésre, fel kell sorakozni a vezérliba mögött, és V-alakban menni előre.

A kilencvenes évek rendszerváltó nemzedékének két meghatározó politikusa, Magyar Bálint volt oktatási miniszter és SZDSZ-alapító, valamint Elek István közíró és politikus (többek között az MDF és az LMP egyik alapítója, a Heti Válasz egykori főszerkesztője), Orbán Viktor egykori tanácsadója ült egy asztalhoz a héten az egri Hotel Koronában, ahol az orbáni maffiaállamról, az ellenzék lehetőségeiről, illetve a kormányváltás esélyéről beszélgettek.

 

Bár az eseményt vitaként konferálták fel, nagy véleménykülönbségek nem hangoztak el, mindkét fél egyetértett abban, hogy a tavaszi országgyűlési választás tétje hatalmas, baj van és cselekedni kell, viszont a pálya lejtése a Fidesznek kedvez, iszonyatosan nehéz helyzetben van az egyesült ellenzék, ha az összefogás elbukik, folytatódni fog Magyarország leépülése, és még ennél is többen hagyhatják el az országot.

 

Magyar Bálint: Ez egy ragadozó állam, amely a saját nemzetét rabolja ki

 

Az est elején Magyar Bálint rendkívül izgalmas, politikai szociológiai szempontból igyekezett bemutatni a maffiaállamok természetét. Ehhez felidézte a még jóval a fideszes kétharmad megszületése előtt írt, a Magyar Hírlap egyik 2001-es számában megjelent cikkét (“Magyar polip – a szervezett felvilág”), amelyben az első Orbán-kormány éles kritikáját fogalmazta meg. Ebben már akkor arra figyelmeztetett, hogy a Fidesz a politikai hatalmát a gazdasági hatalom meghódítására is felhasználja.

A Fidesz a közpénzek és a magánvagyonok szemér­metlen lenyúlására használja a frissen "szervezett felvilágot" – a magyar polip felülről, állami segédlettel terjeszkedik lefelé (...) Folyama­tosan csonkulnak a demokrácia intéz­ményei.

– írta ebben, a cikket pedig azzal zárta, hogy egy tényleges maffiaállam létrejöttéhez a Fidesznek alkotmányozó többségre lenne szüksége. Aztán 2010-ben a kétharmad megszerzésével ennek is eljött az ideje. 

 

Magyar szerint a Fidesz tehát egy politikai vállalkozásból vált gazdasági vállalkozássá. Az egri beszélgetésen kifejtette: a fideszes kétharmad egy aránytalan választási rendszerben születhetett meg, amely lehetővé tette, hogy egy politikai összeomlás és válsághelyzet nyomán egy politikai erő – a mai magyar kormánypárt – alkotmányozó hatalomhoz juthasson, ezáltal az alkotmányt és minden más törvényt konszenzuskényszer nélkül, egymaga megváltoztathasson.

Nem pusztán korrupt, hanem ragadozó, bűnöző államról beszélünk

– húzta alá az egykori oktatási miniszter. Magyar Bálint szerint a maffia és a maffiaállam fogalmai valahogy úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a hajó és a léghajó, vagyis bőven találhatunk párhuzamokat, de azért nagyon jelentős különbségeket is. “Az elv azért hasonló” – tette hozzá.

 

Magyar megfogalmazása szerint a maffiaállamok bűnszervezetként üzemeltetik az államot: magáncélból sajátítják ki az államapparátus egy részét, önkényes döntések alapján állami forrásokat és közpénzeket haszálnak fel, magánvagyonokat rabolnak le, majd a tisztességtelenül szerzett pénzt igyekeznek tisztára mosni. Közben azt is gondosan szem előtt tartják, hogyan lehet elkerülni a büntethetőséget ("Ezért kell bedarálni az ügyészséget, a bíróságot" – szúrta itt közbe, majd a beszélgetés egy későbbi pontján azt is kijelentette: "Polt Péter a bűnszervezet része, aktora."), illetve hogyan lehet fenntartani a rendszer stabilitását, például elvont anyagi forrásokkal, a riválisok megfélemlítésével vagy a propagandamédiával. Bőven van eszköz a kormánypárt kezében.

DSC0505781
Magyar Bálint az orbáni maffiaállamról beszél az egri Hotel Koronában (Fotó: Domán Dániel)

Ám Magyar szerint a maffiaállam nem egyszerűen bűnszervezetként, hanem egyúttal fogadott politikai családként is működik, amelynek élén egy patriarchális családfő áll – aki esetünkben Orbán Viktor. Vagyis ez egy klán típusú szerveződés, ahová nincs szabad belépés, és ahonnan nincs szabad kilépés sem: vagy befogadják, vagy kitaszítják az ügyeskedő (/ügyeskedni kívánó) famíliákat.

 

A fentiek értelmében a mai uralkodó elit egy kibővített családi szerkezet, amelyben a nem vérségi kapcsolatok szinte vérségi kapcsolatokká emelkednek. Kölcsönös érdekviszony és lojalitás tartja egyben a hálózatot, amely Magyarországon monopol helyzetbe kerülve maga alá gyűrte, megsemmisítette vagy bekebelezte a hozzá hasonló, de rivális hálózatokat.

Hangsúlyozta: az Európai Unión belül Magyarország az egyetlen olyan állam, ahol ez meg tudott valósulni. “Magyarországnak nyugati értelemben nem kormánya, hanem bűnszervezete van, amely a saját nemzetét rabolja ki” – jelentette ki.

Az egykori miniszter szerint Márki-Zay Péter indítása Orbán Viktorral szemben nagy lehetőség a kormányváltást szorgalmazók számára, hiszen az előválasztási győzelme egy szempillantás alatt kettévágta a korábbi fideszes narratívát. Úgy gondolja, ezen a ponton már nem csupán egyesült ellenzékről lenne érdemes beszélni, hanem nemzeti összefogásról, méghozzá egy bűnszerevezettel szemben. Magyar szerint már csak az a kérdés, hogy a nemzet ebben a rendkívül egyenlőtlen küzdelemben meg tud-e szabadulni ettől a bűnszervezettől.

 

Elek István: Ha marad a Fidesz, még többen fogják elhagyni az országot

 

Orbán Viktor egykori tanácsadója, a Kerecsenden élő Elek István a Magyar Bálintétól jelentősen eltérő, alkotmányjogi szempontokkal közelített a téma felé. Ehhez Vörös Imre jogtudós és egykori alkotmánybíró gondolataihoz nyúlt vissza, aki már 2012-ben felismerte a bajt: a kormányra került Fidesz 2010-től kezdődő pozíciószerzési törekvéseit egy önkényuralmi rendszer felé közelítő folyamatként mutatta be. Vörös megfogalmazása szerint “lopakodó államcsíny” ment végbe az országban.

DSC0506683
Elek István neve is felvetődött ellenzéki államfőjelöltként, tőle balra Berecz Mátyás (Fotó: Domán Dániel)

Elek levezette: a kétharmadhoz nagyban hozzájárult a magyar társadalom elégedetlensége a rendszerváltozást követő két évtizeddel, az ebből fakadó bizalomvesztés és apolitizálódás, a Kádár-korszak iránt érzett nosztalgia, a 2008-as világválság, valamint az előbbiekből kibontakozó társadalmi feszültségek felhalmozódása is. Radikális korrekcióra, új rendszerváltásra, lényegében elitváltásra, az egyenlőtlenségek javítására való igény fogalmazódott meg a társadalomban. (Ne feledjük, ebben a közhangulatban fogant meg és jutott be a parlamentbe két új politikai erő, a Jobbik és az LMP is.)

 

Elek szerint a fentiek azt is megmagyarázzák, hogy a magyar társadalom miért volt olyan védtelen és eszközelen, amikor 2010 után szembesült a Fidesz hamis ígéreteivel. Arra is emlékeztetett, hogy az első médiával kapcsolatos törvények már 2010 nyarán megszülettek, megkezdődött a közszolgálati média lábhoz szoktatása, bizalmi embereket ültettek a Médiatanácsba, illetve elindult az Alkotmánybíróság átalakítása is.

Vörös Imre két év fideszes kormányzás után riadót fújt, és emlékeztetett, hogy az alaptörvénynek van egy az 1989-es alkotmányból áthozott ún. ellenállási passzusa, amely kimondja, hogy a kizárólagos hatalomra törekvés alkotmányellenes, és ezzel szemben törvényes eszközökkel mindenki jogosult és köteles fellépni. Vörös arra hívta fel a figyelmet 2012-ben, hogy egy alkotmányellenes folyamat zajlik éppen, ám a politikai közvélemény nem tudott mit kezdeni ezzel, szkepszis és érdektelenség fogadta a kijelentéseit.

“Még az értelmiségi elit sem ismerte fel, hogy milyen lehetőségei vannak” – mondta Elek István. Némi magyarázatképpen hozzátette: az ellenzék összefogása a Fidesszel szemben 2012-ben még szinte fikciónak tűnhetett, és ahogy idővel láthattuk, később is nagyon-nagyon keservesen, rengeteg dráma árán valósult meg. Ahhoz, hogy az ellenzék elkezdjen egymásra találni, arra is szükség volt, hogy a Jobbik az évtized közepén elkezdjen finomodni, néppártosodni, és a legszélsőségesebb szónokaitól és szólamaitól megszabadulva a jobbközép felé orientálódni – magyarázta.

Elek úgy fogalmazott: amikor az Alkotmánybíróság 2013. májusában jóváhagyta a negyedik alaptörvény-módosítást, a zárókő is felkerült a Fidesz rendszerére, ez ugyanis azt is kimondta, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs lehetősége az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatára.

Elek István szerint az Alkotmánybíróság lényegében jóváhagyta a saját kiherélését, amely innentől kezdve nem tudta ellátni saját funkcióját, hiszen csak eljárásjogi, formális szempontokból vizsgálódhatott a továbbiakban. Éppen ezért mondhatjuk, hogy Magyarország 2013 tavaszától nem alkotmányos demokrácia, lényegében önkényuralmi rendszer épült, amire még az orbáni kétharmadnak sem volt felhatalmazása, hiszen nem hirdette meg ezt a tervét, nem erre kapott kétharmadot, ráadásul az alkotmány szerint semmilyen politikai erőnek nincsen ehhez joga – érvelt Elek.

 

Arról is beszélt, hogy a Fidesznek még mindig érdeke, hogy leplezze a fentebb ismertetett folyamatokat, önkényuralmi törekvéseket, illetve fenntartsa a látszatdemokráciát. Úgy látja, alkotmányjogi helyzete alapján a Fidesz megtehetné, hogy nem ír ki választást, de mivel további pénzeket vár az EU-tól, bizonyítania kell annak testületei felé, hogy ami Magyarországon van, az nem az, aminek látszik, vagy aminek gyanítják, maradt még valami a jogállamból és az alkotmányos demokráciából.

 

Aztán a tavaszi választás kapcsán az est talán legfontosabb és egyben leglesújtóbb állítása is elhangzott:

Ha az ellenzék nyerni fog, az csak azért fordulhat elő, mert a Fidesz elszámolja magát, esetleg azért, mert úgy gondolja, olyan mélyállamot hozott már létre, hogy ha esetleg egy kicsi többséggel mégiscsak át kellene adnia a hatalmat, az új alakulat záros határidőn belül úgyis meg fog bukni, hiszen nem lesznek a kezében a normális kormányzáshoz szükséges hatáskörök.

Elek szerint a Fidesz még a saját választási bukásából is profitálhatna, hiszen egy esetleges ellenzéki győzelem esetén elmondhatná, hogy lám-lám, az összefogás mégiscsak egy szedett-vedett tákolmány, ami képtelen együttműködni, ők szóltak jó előre.

 

A Fidesz erőfölénye miatt Elek István irdatlan vállalkozásnak nevezte az egyesült ellenzék próbálkozását, ami miatt nincs most idő az “egymással tökörészésre”, egy vezérlibára van szükség, aki mögött V-alakban felsorakozhatnak a többiek, és csapatként haladhatnak a céljuk felé. 

 

Elek szerint könnyű azt gondolni, hogy reménytelen és hiábavaló a Fidesszel szembeni küzdelem, de az ellenzéki tábornak érdemesebb arra emlékeztetnie magát, hogy talán ez az utolsó esély a változásra. És hogy mi lesz, ha a Fidesz marad hatalmon? Folytatódik az ország leépülése, még többen fogják elhagyni az országot, főleg az életerős, tettrekész fiatalok közül, akikre egyébként óriási szükségünk lenne – adott cseppet sem derűlátó választ Orbán Viktor egykori főtanácsadója.

Eleknek fogalma sem volt, hogy államfőnek szánják

 

Az egri beszélgetés másnapján több médium is beszámolt arról, hogy Iványi Gábor és Róna Péter mellett Elek István neve is felmerült ellenzéki államfőjelöltként, aki aztán az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt nyilatkozta, erről a sajtóban hallott először, és nagyon meglepte a hír, hivatalosan ugyanis senki nem kereste meg.

 

Az adásban egyúttal arról is beszélt, hogy Novák Katalint alkalmatlannak tartja az államfői címre, az ellenzéknek érdemes lenne arról is beszélnie, hogyan akarja visszaállítani a jogállamiságot, továbbá hogy fel kellene hívni a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió közepén egy olyan világbotrány történt, amit csak rendkívüli megoldással lehet orvosolni.

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló