Skip to main content
2025. február 07., Péntek, Rómeó, Tódor névnap

2024. nov. 30. Szombat, 09:03 | Csarnó Ákos | Mindenki ügye

Kicsoda az a Pajtók Gábor?

Ezt a parlamentben kérdezték, de nem ilyen finoman.

„Mi, a Fidesz és KDNP, komolyan vesszük a parlamentarizmust és a demokráciát, szemben bizonyos ellenzéki frakciókkal” – mondta Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője a választási törvénymódosító parlamenti vitájában péntek délután, aki társával, az egri országgyűlési képviselővel, Pajtók Gáborral próbálta védeni a választási törvény mainpulációját.

A javaslat szerint 2026-ban az eddigi 18 helyett már csak 16 egyéni országgyűlési képviselője lesz Budapestnek, és teljesen átrajzolják a főváros választókerületi beosztását. Pest vármegyében az eddigi 12 helyett 14 választókerületből küldhetnek képviselőt a következő országgyűlési választáson, és átrajzolták Fejér és Csongrád-Csanád vármegye beosztását is. Ellenben a Tolna megyei választókerületekhez nem nyúltak, holott ott is súlyos eltérések állnak fenn

Az előterjesztést az igazságügyi bizottság két kormánypárti képviselője, Vejkey Imre és Pajtók Gábor nyújtotta be, akik azzal érveltek a vitában, hogy a demográfiai adatok alapján, a jogszabályoknak való megfelelés érdekében, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökének javaslata alapján nyúltak hozzá a választókerületi beosztáshoz. Arra azonban nem reagáltak, hogy miért nem módosítják Tolna és Somogy vármegye beosztását, ahol a választók száma jóval kisebb már az országos átlagnál. Ott a kormánypártok 60, illetve 55 százalék feletti eredményt értek el a legutóbbi parlamenti választáson, így a Fidesznek nem érdeke valójában, hogy csökkentsék a képviselők számát.

Az ellenzék elképedve áll egy ilyen fokú képmutatás előtt – válaszolt Arató Gergely, a DK vezérszónoka. Azokban az országokban, ahol komolyan veszik a parlamenti demokráciát, a választási törvényt hosszú szakmai és politikai vita után, konszenzussal módosítják csak szerinte. Itt azonban egyetlen cél volt, hogy ne lehessen társadalmi vita.

szt mti koszticsakszilard

kép: Koszticsák Szilárd, MTI

A Párbeszéd képviselője, Szabó Tímea szerint mindenki tudja, hogy az új választókerületi beosztást Rogán Antalék készítették és nem is a bizottság. „Who the fuck is Pajtók Gábor? Magyarra lefordítva, szebben, ki a csoda az a Pajtók Gábor, hogy egyszemélyben gondolja úgy, hogy nála van a bölcsek köve, és átírja egyedül egy egész országra vonatkozó választási törvényt?” –kérdezte a képviselő.

Pajtók Gábor, a kecske és a káposzta

„Kimatekozzuk, mi az, ami még törvényileg abszolút belefér, de a mi érdekeinkkel sem ütközik” – hangzott el egy hangfelvételen, ami még az önkormányzati választások előtt került napvilágra. Ezen a hangfelvételen Pajtók Gábor országgyűlési képviselő és a Fidesz választókerületi elnöke, Habis László, Eger egyik korábbi polgármestere valamint Szabó Róbert, a megyei Közgyűlés alelnöke és Pajtók kampányfőnöke beszélgetnek arról, hogy miként lehetne a Fidesznek kedvező módon átrajzolni a körzethatárokat (a felvétel valószínűleg még 2023-ban készülhetett).

Pajtók Gábor úgy emlegeti az 1-es kerületet (korábban mindig Császár Zoltán képviselő vitte a körzetet, ám idén már nem indult), melyben a Fidesz a mindig rosszabbul szerepelt, hiszen a legutóbbi választás alkalmával is 10 százalékpontot vert Császár Zoltán a kormánypárt jelöltjére. Amennyiben a kormánypárt ezt a helyzetet meg kívánja szüntetni, úgy a gerrymandering eszközével ezen terület több különböző kerületbe "porlasztásával" csökkenthető az ellenzék győzelmi esélye. Ez a gerrymandering egyik tipikus esete – emeli ki a Választási Földrajz.

A hangfelvételen ezen kívül sok szó esik egy 15 százalékos küszöbről. A törvény ezzel kívánja elejét venni a kerületek lakosságszámából fakadó tulzó torzulást. Ha egy párt jelöltjei olyan kerületekben szerzik meg az egyéni mandátumaikat, melyek jóval kevesebb lakossal rendelkeznek, akkor kevesebb szavazat is elegendő ugyanannyi mandátum begyűjtéséhez. 

Egerben erre utaló szituációba ütközött a lap, mivel a 8-as és a 9-es kerület több lakossal és ellenzéki többséggel, addig a 3-as és a 10-es kerület kevesebb lakossal és kormánypárti többséggel rendelkezik. A 15 százalékos törvényi maximumot betartották, de az indoklási küszöböt (5 százalék) már átlépték az említett választókerületek. 

Így a tavaly meghúzott és idén először használatban lévő kerületi rendszerben a manipuláción túl a politikai szándék is felismerhető.

indexkép: Kovács Attila, MTI