Elindult a nyomozás a Lenkey-ügyben az adatok visszatartása miatt
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer alapján a Telex azt írja: az osztrák Strabag, egy titokzatos magántőkealap és a lábatlani Dömper Kft. adott be árajánlatot az autópálya-konszesszióra.
Ennek lényege, hogy a hazai, többségében meglevő és egyes létrejövő gyorsforgalmi úthálózattal (1662 km alaphálózat + 381 km kiegészítő hálózat) kapcsolatban kell a pályázónak tervezési, felújítási, építési, ennek ellenőrzési, továbbá üzemeltetési, karbantartási és e tevékenységek finanszírozására vonatkozó feladatokat ellátnia.
Mint írják: a Dömper egymaga indulna, de a Strabag egy olyan osztrák–francia konzorcium lenne, amelyben több Strabag- és Colas-vállalkozás is részt venne.
Végül a Themis Magántőkealap több más, hazai magántőkealappal (Konzum PE, Opus Bridge, Opus New Way, Cronus; Vesta, Via), illetve a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt.-vel indulna. A nevek egyértelműen utalnak arra, hogy a Mészáros-csoport itt erős szereplő lenne, de természetesen a titokzatos magántőkealapoknál azt nem lehet biztosan tudni, hogy ki mekkora súllyal lenne benne a buliban.
Hozzáteszik: ez egy elminősítési szakasz volt, ebben még nem kellett pénzügyi rátermettséget bizonyítani, ez a hármas most ott tart, hogy velük majd leül az ajánlattevő tárgyalni. A lényeg, a részletek azokban a dokumentumokban lesznek, amelyeket majd csak az indulók látnak.
A lábatlani Dömper Kft. árbevétele évről évre nő, olykor a cég felbukkan nagy pályázatok indulói között (legutóbb a 338 milliárdos vasútfejlesztési tenderen maradt le Mészáros Lőrincék mögött). Azt elsőre nehéz megítélni, hogy mennyire lenne képes 35 évig a hazai útépítéseket összefogni. A Strabag régi motoros, ahogyan társa, a Colas is jelen van Magyarországon.
A magántőkealapok tulajdonosai nem nyilvánosak, így egy ilyen csapat indulása önmagában is problematikusnak, a hazai közbeszerzési szabályokkal ellentétesnek tűnik. Közbeszerzésen nem indulhat az, aki nem tudja megnevezni a tényleges tulajdonosát (offshore-ellenes szabály).
Az SZDSZ idején kiárusítás volt az, ami most fejlődés
Ahogyan arról még a nyáron írtunk: a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda 35 évre magánkézbe adná a komplett magyar gyorsforgalmi úthálózatot. Mint olvasható:
Magyarországi többségében meglevő és egyes létrejövő gyorsforgalmi úthálózati elemek tekintetében (körülbelül 1662 km alaphálózat + 381 km kiegészítő hálózat) tervezési, felújítási, építési, ennek ellenőrzési, továbbá üzemeltetési, karbantartási és e tevékenységek finanszírozására vonatkozó feladatok ellátása rendelkezésre állási díj és szolgáltatási díj fizetése mellett, az üzemeltetésbe adás időpontjától a koncessziós időszak (35 év) lejártáig.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ azzal próbálta megindokolni a magánosítást, hogy
Több más európai országhoz hasonlóan a Kormány döntése értelmében Magyarország is koncessziós eljárás útján valósítja meg az autópálya felújításokat, tekintettel arra, hogy az uniós tárgyalások eredményeképpen várhatóan sem az RRF, sem az MMF keretéből Magyarország nem tud majd önállóan autópályát építeni. A koncessziós közbeszerzési eljárás eredményeképpen a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére ezáltal gyorsabb ütemben kerülhet sor, a koncessziós modell finanszírozása az államadósság-kezelés konzervatív kormányzati kereteiben valósul meg, az államadósság érdemi növelése nélkül. A gyorsforgalmi utak használatával összefüggő jövőbeli állami útdíj bevétel fedezi az új koncessziós modell keretében felmerülő fejlesztési, fenntartási, üzemeltetési díjakat.
Mint ismert, a Fidesz ellenzékben még az állami tulajdon és a stratégiai ágazatok megóvásásáért küzdött, a kormányt, és azon belül pedig különösen az SZDSZ-t azzal támadta, hogy kiárusítja az országot.
(Via ugytudjuk.hu)
