Megérkezett az idei első hó
Megjelentek a kormány által már korábban bejelentett jogszabályok: építőanyagot csak engedéllyel lehet exportálni, az állam elővételi joggal rendelkezik a termékekre és kiegészítő bányajáradékot kell fizetniük egyes cégeknek.
Magyarország területéről külföldre az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyag és termék a belgazdaságért felelős miniszterhez történő regisztrációt és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően értékesíthető, illetve vihető ki
– áll a Magyar Közlönyben pénteken megjelent kormányrendeletben.
A jogszabály tételesen fel is sorolja ezen termékeket:
így például többek között kavics, sóder, tört és zúzott kő, különböző cementek, kőzetgyapot és egyéb, építkezéshez használt acélelemek és faáruk kivitele is engedélyhez kötött.
A bejelentést követően legkésőbb tíz nap múlva tájékoztatják a kérelmezőt, hogy tudomásul veszik-e a kivitelt vagy az állam él-e elővásárlási jogával. Amennyiben igen, akkor az állam az építőanyagot piaci áron vásárolja fel.
Nem érdemes simlizni sem, ugyanis a rendőrség és a vámhatóság ellenőrzi a jogszabály betartását, ha pedig megszegik, akkor az építőanyagot zár alá veszik és bírságot (ötmillió forintig) szabnak ki.
Kiegészítő bányajáradékot vetnek ki
Végül a kormány – egy másik rendeletben – kiegészítő bányajáradádék kivetését rendelte el. Ezt azok a cégek kötelesek megfizetni, amelyek főtevékenységként kőfejtést, gipsz, kréta, és kavics-, homok-, vagy agyagbányászatot folytatnak, illetve cementet, meszet és gipszet gyártanak és az évi nettó árbevételük meghaladta a 3 milliárd forintot.
Meghatározták az elfogadható árakat is. Eszerint az
– osztályozott homok 700 forint/tonna,
– osztályozott kavics 900 forint/tonna,
– osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,
– természetes homokos kavics 700 forint/tonna,
– cement 20.000 forint/tonna.
Amennyiben ennél az összegnél drágábban értékesíti a vállalkozás az építőanyagot, akkor a cég a különbség 90 százalékát kiegészítő bányajáradékként fizeti meg.
%20-%20%C3%A9p%C3%ADtk.jpg)
Több jogosultságot kapott a Gazdasági Versenyhivatal is
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kibővített jogkört kapott a kormánytól az építőipari ágazati problémák megfékezéséhez; miközben a piaci torzulás feltárása gyorsul, már van olyan vállalkozás, amelyik önként korlátozza exportkivitelét a hazai keresleti igények kielégítése érdekében - közölte a hivatal pénteken.
A változások gyorsabb és hatékonyabb fellépést tesznek lehetővé a piaci problémákkal szemben – jelezte közleményében a GVH.
Eszerint a hivatal elnöke jogosult gyorsított ágazati vizsgálat elrendelésére. Az ágazati vizsgálat a versenytörvényben rögzített, piaci problémák feltérképezésére szolgáló eljárás olyan esetekben, amikor a körülmények a verseny torzulására vagy korlátozódására utalnak valamelyik szektorban. A vizsgálat során a versenyhatóság egyebek mellett a piaci szereplőktől összegyűjtött, kötelező válaszadáson alapuló információk elemzésével tárja fel a verseny torzulásának részletes okait, hogy megtehesse a szükséges lépéseket azok kiküszöbölésére.
A most megjelent speciális szabályok alapján a versenyhatóság az ágazati vizsgálatot szorosabb határidőkkel, célzottabban, az érintett vállalkozásoktól gyorsabb reagálást elváró eljárási rend szerint folytathatja le – hívta fel a figyelmet a GVH.
A versenyhivatal az új jogkörtől függetlenül is várja azoknak a piaci szereplőknek a jelzéseit, amelyek élni szeretnének a versenytörvény által eddig is biztosított együttműködési lehetőségekkel, hiszen például a kartelljüket önként felfedők akár mentesülhetnek is a bírság alól. Díjazásban részesülhetnek a versenykorlátozó megállapodásokról információkat adó magánszemélyek is.
(Via ugytudjuk.hu)
