2024. június 24., Iván

Mindenki ügye

#húsvét #népszokás

Húsvéti népszokások és hagyományok

Csarnó Ákos 2023.04.10. 09:53

Melyiket követitek, tartjátok be?

 

A nagyhét, régi magyar nevén „sanyarúhét” vagy „vizeshét”, a húsvétra való felkészülés legintenzívebb időszaka. A húsvét nem a csokitojástól vagy a sonkától válik különlegessé, hanem az azt megelőző közös családi készülődéstől. A kereszténység legnagyobb ünnepére – a húsvétra – készülve a régi népszokásokat és hagyományokat is felelevenítjük.

 

Nagycsütörtök

 

Nagycsütörtökön, vagy más néven csonkacsütörtökön Krisztus utolsó vacsorájára, elfogatására és szenvedéseire emlékezünk. Ezt a napot zöldcsütörtöknek is nevezik, mert a hagyomány szerint főleg friss zöld levelekből (csalán, spenót, sóska, saláta) készült ételeket fogyasztottak őseink.

Ezen a napon a templomokban elhallgatnak a harangok „a harangok Rómába mennek” és csak nagyszombaton szólalnak meg újra. Régen a harangok elnémulása után senki nem fütyült, dalolt vagy muzsikált, mert a tradíció alapján ezzel csak Jézus szenvedését növelte volna.

Egy másik néphagyomány szerint (amely abból ered, hogy az apostolok nem virrasztottak együtt Jézussal) nagycsütörtökön nem volt szabad sokat aludni, mert akkor egész évben lusták leszünk.

 

Nagypéntek

 

Jézus kereszthalálának napja, a legszigorúbb böjt és a gyász ideje. Ezt a napot a népi babona szerencsétlennek tartotta, tilos volt baromfit vágni (nehogy más háziállatok elhulljanak), az asszonyoknak tilos volt mosni (nehogy a ruha viselőjébe villám csapjon) és kenyeret sütni (nehogy kővé váljanak), a férfiaknak pedig tilos volt a földművelés. Nagypénteken egyedül csak húsvéti tojást volt szabad festeni.

A tojásból jósoltak is, nagypéntek éjjelén feltörték, aztán egy pohár vízbe csurgatták, és a vízben úszó tojás alakja megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. A lányok tojáshéjat tettek a küszöbre, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása (ami megegyező lesz az első férfi foglalkozásával, aki a tojáshéjra lépve bejön a házba).

 

Nagyszombat

 

Húsvét ünnepének előnapja. A csend és a reményteli várakozás ideje, a negyvennapos böjt vége.
A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. Az első harangszóra szokás volt kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új. Az első harangszóhoz kapcsolódik a „féregűzés” hagyománya is, a gazdasszony a harangszó alatt a ház falát söpörte, miközben így szólt: „Kígyók, békák távozzatok!”

Kedves nagyszombati szokás volt, hogy a reggeli mosdóvízbe piros tojást tettek, melynek egészségmegőrző szerepet tulajdonítottak.

 

Húsvétvasárnap

 

A feltámadás napja. Hagyományosan a családok közös reggeliken vettek részt, ahol kalácsot, tojást, sonkát, bárányt és bort tettek az ünnepi asztalra. Ezen a napon tilos volt seperni, nehogy elseperjék a házhoz érkező locsolókat.

 

Húsvéthétfő

 

A locsolkodás napja, nem véletlenül hívták nagyszüleink vízbevető hétfőnek. A népszokás szerint ilyenkor a legények sorra járták a házakat és versikék kíséretében dézsából vagy vödörből hideg vízzel (manapság kölnivízzel vagy szódával) megöntözték a legszebb ruhájukba öltözött leányokat, akik a locsolásért cserébe piros tojást adtak.

 

indexkép: Getty Images

 

forrás:

https://netfolk.blog.hu/2014/04/15/a_nagyhet_legfontosabb_szokasai
https://korkep.sk/cikkek/kultura/2013/03/30/husveti-szokasok-es-hagyomanyok/

 

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egerben láttam, hallottam csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

További hírek

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló