Kikre szavazunk tulajdonképpen október 13-án? Mit befolyásol a településméret? Hogyan lesz a szavazatodból mandátum? Mi az a fővárosi és megyei önkormányzat, és hogyan kerülnek oda a képviselők? Az Azonnali vendégcikke mindent elmagyaráz.

Október 13-án sok mindenkiről döntünk: nem csupán települési polgármestereket és képviselőket, hanem megyei és fővárosi közgyűlési tagokat is választunk. De hogyan működik az önkormányzati választási rendszer? - teszi fel a kérdést az Azonnali cikke.

Hány szavazatunk van?

Ezen felül a nem megyei jogú városokban lehet még szavazni megyei önkormányzatokra, Budapesten pedig főpolgármesterre, tehát legfeljebb három szavazatunk lehet. Hogy a különböző településeken élők szavazatai alapján hogyan lesznek mandátumok, azt fogjuk végigvenni a következőkben.

Tízezer fő alatt jó sok ikszet pingálhatunk a szavazólapra

Az egyik vízválasztó, hogy hány állampolgár él a településeden: tízezernél több vagy kevesebb. Magyarországon több mint háromezer település van, ennek több mint a tizede város. A tízezer főnél kisebb falvakban vagy kisvárosokban ugyanúgy választanak polgármestert, mint bárhol máshol: földrajzi elhelyezkedéstől és településmérettől függetlenül az lesz az adott település vagy fővárosi kerület polgármestere, illetve Budapest főpolgármestere, aki a legtöbb szavazatot kapja. Még akkor is, ha csupán egyetlen szavazattal szerez többet, mint a második helyen végző vetélytársa. A cél tehát a polgármesteri küzdelmek kapcsán a relatív többség megszerzése.

Tízezer fő alatt a képviselőtestületi választáson – a hatályos törvény értelmében – a település egyetlen, önálló választókörzetet alkot, ahol attól függően, hogy pontosan hány ember él, meghatározott számú képviselői helyért lehet versengeni. Száz fő vagy az alatti létszámú lakosság esetén (mondjuk az ország legkisebb településén, a jelenleg 11 főt számláló, Zala megyei Iborfián) mindössze kétfős önkormányzati testület választható, ötezer fő felett (mint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Fegyverneken) már nyolc helyet kell betölteni.

Ami alapvetően megkülönbözteti a tízezer fő alatti és feletti településeket, az az, hogy az előbbi esetben relatív többségi blokkszavazásra kerül sor. Magyarán

A szavazat érvényes akkor is, ha az ember ennél kevesebb jelöltet támogat, és az egyes jelöltekre leadott szavazatok ugyanannyit érnek: ha négy jelölt neve mellé raksz ikszet, mind a négyet ugyanakkora mértékben támogatod. A képviselőtestületbe azok kerülnek be, akik az így összesített voksok alapján a legtöbb szavazatot szerzik. Egy hatfős testület esetén például a hat legtöbb szavazatot kapott jelölt.

Szavazni lehet ezen felül még a megyei önkormányzatokra is, amik a helyi önkormányzatok és az országos, központi kormányzat közé ékelődnek be. Ezek feladata lenne törvény szerint, hogy az adott megye érdekeit szem előtt tartva területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lássanak el. Megyei önkormányzatokat mindenki választhat, aki nem budapesti és nem megyei jogú városban él. Így például a Tolna megyei megyeszékhelyen, Szekszárdon lakó választó nem fog megyei önkormányzati szavazólapot kapni, ahogy egy ferencvárosi sem.

A megyei önkormányzati választásokra a jelölőszervezetek (pártok, egyesületek, illetve ezek szövetségei) külön listákat állítanak, amiken meghatározzák, hogy milyen sorrendben szeretnék, hogy saját embereik képviselői helyeket nyerjenek. Ezekre a listákra lehet szavazni.

Tízezer fő feletti településeken szintén három szavazólapot kapunk: polgármesterre, körzeti önkormányzati képviselőre, illetve megyei önkormányzati listákra szavazhatunk.

Az egyetlen hely, ahol csak két szavazólapot kapsz, a megyei jogú város, mint Eger

Annyival egyszerűbb a képlet a 23 megyei jogú városban, hogy megyei önkormányzatokra nem lehet szavazni. Így például Eger választópolgárai is csak két szavazólapot fognak kapni október 13-án. Ezt leszámítva viszont minden ugyanúgy működik, mint bármely más, a tízezer főt meghaladó településen.

A legbonyolultabb a választási rendszer Budapesten, ahol ugyanúgy szavaznak a polgármesterre, illetve a képviselőtestületre, mint a tízezer fő feletti városokban, azzal a különbséggel, hogy két polgármester személyéről is dönteni kell: Budapest főpolgármesterét, illetve a saját kerületük polgármesterét is meg kell szavazniuk a fővárosiaknak, valamint körzetük kerületi önkormányzati képviselőjére is szavazhatnak. Vagyis a fővárosban szintén három szavazólapot kapnak a választók.