Hiába vezette be a kormány tavasszal az árrésstopot, az infláció májusban újra erőre kapott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A fogyasztói árak 2025 májusában átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, míg áprilishoz képest 0,2 százalékkal nőttek. A piaci várakozások inkább stagnálást jósoltak, ehelyett a drágulás üteme újra gyorsult, különösen az élelmiszerek körében.

Jelentős áremelkedések az élelmiszereknél

Az éves összehasonlításban az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt. Ha a vendéglátás hatását kiszűrjük, az emelkedés 4,5 százalék. Néhány terméknél azonban ennél jóval nagyobb mértékű volt a drágulás:

• Tojás: +26,0%

• Étolaj: +25,3%

• Liszt: +25,0%

• Kávé: +22,5%

• Csokoládé, kakaó: +22,3%

• Gyümölcs- és zöldséglevek: +14,1%

• Büfétermékek: +10,6%

Ugyanakkor akadtak olyan termékek is, amelyek ára csökkent:

• Margarin: –30,0%

• Tejtermékek: –7,4%

• Párizsi, kolbász: –7,3%

• Sertéshús: –1,6%

Dráguló szolgáltatások és háztartási energia

A szolgáltatások ára éves szinten szintén 5,9 százalékkal nőtt, különösen a postai (11,3%) és a lakáskarbantartási szolgáltatások (9,9%) emelkedtek jelentősen. A lakbérek 10,4 százalékkal kerültek többe.

A háztartási energia 5,3 százalékkal drágult:

• Vezetékes gáz: +11,4%

• Palackos gáz: +6,8%

A dohánytermékek ára 7,9 százalékkal, az alkoholos italoké pedig összességében 7,3 százalékkal emelkedett.

Vegyes kép a tartós fogyasztási cikkeknél

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,2 százalékkal emelkedett, de ezen belül az ékszerek ára 22,7 százalékkal ugrott meg. Az új autók 4 százalékkal drágultak, a használtak viszont 0,8 százalékkal olcsóbbak lettek.

Az üzemanyagok ára 4,8 százalékkal mérséklődött, a gyógyszerek viszont 5,4 százalékkal drágultak.

Egyhavi változások: áprilishoz képest szerény, de széles körű drágulás

2025 áprilisához viszonyítva a fogyasztói árak májusban átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal nőtt, főként az idényjellegű termékek (burgonya, friss zöldség-gyümölcs) áremelkedése miatt.

Néhány további egyhavi változás:

• Csokoládé, kakaó: +2,6%

• Kávé: +1,8%

• Büfétermékek: +1,2%

• Sertéshús: +1,0%

• Liszt: +0,9%

• Tojás: –2,5%

• Margarin: –2,2%

• Tej: –0,9%

A legnagyobb drágulás a szeszes italok és dohányáruk körében történt (+0,9%).

A háztartási energia 0,8 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz ára 2,2 százalékkal emelkedett, a palackos gázé viszont csökkent (–1,4%).

A szolgáltatások átlagosan 0,1 százalékkal olcsóbbak lettek, főként a telefon és internet díjak csökkenése miatt (–2,2%). Ezzel szemben a belföldi üdülések 3,8 százalékkal, a testápolási szolgáltatások pedig 0,7 százalékkal drágultak.

Az üzemanyagok ára 1,9 százalékkal csökkent, míg a gyógyszerek ára 0,3 százalékkal nőtt.

Kormányzati csalódás: az árrésstop nem hozta a várt hatást

A kormány részéről alighanem csalódást keltettek az adatok, hiszen a tavaszi árrésstop bevezetésétől a drágulás ütemének lassulását remélték. A számok azonban azt mutatják, hogy az infláció nemhogy megállt volna, hanem újra gyorsulni kezdett, ráadásul éppen az élelmiszerek – a lakosságot közvetlenül érintő – körében.

indexkép: Getty Images