Skip to main content
2025. február 15., Szombat, Georgina, Kolos névnap

2025. jan. 17. Péntek, 14:50 | Bakos Balázs | Mindenki ügye

Hatalmas a szakadék a dolgozók bérelvárása és a vállalatok emelési tervei között

Az idei magyar üzleti várakozások derűlátóbbak a cseh és román kilátásoknál, de óvatosak a hazai fizetésemelési és toborzási tervek. Mindeközben érdekes fejleményeket látunk az örökzöld témákban, a külföldi munkavállalók, a home office, illetve a mesterséges intelligencia terén, írta meg a portfolio.hu.

A Randstad 2025 januárjában megjelenő munkaerőpiaci trendkutatása biztató, de helyenként ellentmondásos gazdasági helyzetet tükröz.

A megkérdezett közel 400 magyar gazdasági csúcsvezető harmada szeretné növelni az alkalmazotti létszámot, de negyede csökkentést tervez.

  • A dolgozók fizetésemelési elvárásai és a vállalati tervek között hatalmas szakadék van.
  • A hatékonyság növelését képzéssel, a jó munkaerő megfizetésével és - gyakran - kevesebb munkaerővel képzelik el a cégek.
  • Gyorsan terjed a mesterséges intelligencia használata.
  • A külföldi munkaerő visszaszorítása nemhogy nem védi a magyar munkaerőt, hanem egyes iparágakat ellehetetlenít.
  • A home office néhány cégnél visszaszorult.

Árbevételnövekedést vár a cégek fele

Bár a pandémia utáni 2022-es visszapattanás hurráoptimizmusát nem érjük el, mikor a cégek 61%-a remélt növekedést, de 2025-ben a megkérdezett cégek fele várja a forgalom emelkedését. Ez 5 százalékponttal több, mint tavaly. Jelentősen, 12-ről 9 százalékra csökkent az árbevételük esését várók száma. A románoknál 43%, a cseheknél pedig csak 29% vár növekedést, azaz végre optimistábbak vagyunk régiós bezzegtársainknál.

Nagyon érdekes, hogy bár a növekedés átlagos mértéke az infláció csökkenésével szerényebb, viszont míg tavaly nagyon kontrasztosak voltak a várakozások: vagy nagy növekedést, vagy nagy csökkenést vártak, most sokkal kiegyensúlyozottabb a kép. Egy iparág kivételével: az autóipar nagyon-nagyon szenved. Ez alól kivételt képeznek az idén elinduló zöldmezős beruházások, amelyek nagy reményekkel vágnak neki a 2025-ös évnek.

15 százaléknál nagyobb növekedést csak minden tizedik cég remél, ami 5 százalékponttal kevesebb a tavalyi eredményhez képest. Pont ennyivel nőtt a 4-6 % közötti bővülést várók köre, azaz a várható infláció felett kissé nagyobb növekedést remélők, arányuk most 36%.

A legpozitívabb az élelmiszeripar várakozása

Az elmúlt évek vágtató élelmiszerinflációja jókedvre deríti 2025-ben is az FMCG ipart, háromnegyedük vár további növekedést, igaz többségük csak 4 és 6 százalék közé teszi azt. Az élményalapú ipar, a horeca tovább szárnyal. A kereskedők közel kétharmada is fejlődést vizionál. Az árukat természetesen szállítani is kell: a logisztikát zavarja az üzemanyagárak emelkedése, amit természetesen szeretnének tovább hárítani, azaz az átlagnál nagyobb növekedést prognosztizálnak.

Az IT/telekommunikációs szektor, a szolgáltatások, a pénzügyi terület kevésbé optimista, mint tavaly. A nemzetközi konjunktúra, az állami beruházások visszafogása nem segített az IT-n, a telekommunikációs szektorban pedig egészséges verseny van. A fejlődés azonban nem fog megállni, az IT-szektorban sok cég tervez felvételt (52%), bár az igaz, hogy a mesterséges intelligencia előretörésével a meghirdetett állások a tapasztalt szakemberek irányába tolódnak, hiszen az egyszerű kódokat a gép is megírja. Betanítani most nem kell, hiszen könnyebb tapasztalt szakembert találni, mint az előző években.

A szolgáltatások és a pénzügyi terület nagyot ment tavaly az áremeléseiknek köszönhetően. Most inkább konszolidálnák a helyzetüket, borúlátóknak viszont őket sem lehet nevezni.

Jó hír, hogy az építőiparban is végre többségben vannak a növekedést várók.

A szolgáltató központok helyzete érdekes. Ők azok, akik a legkevésbé optimisták az árbevételük növekedését illetően (32%), de ne felejtsük el, hogy ők nagyrészt exportálnak, azaz euróban, dollárban kapják fizetségüket, ami bár nem nő, de a forint gyengélkedése miatt mégis jól fognak járni. A magasabb hozzáadott értékű munkák felé tolódnak, hiszen az egyszerű, angol nyelvet igénylő állások India felé mozognak. Ilyen a vevőszolgálat, a könyvelés, az első szintű IT helpdesk.  Mégis a szolgáltató központok az egyik legaktívabbak a toborzásban, 48 százalékuk szeretne bővülni: sok tapasztalt szakembert keresnek. Jó példa vagyunk mi magunk, a Randstad is erre. Az 1400 főt foglalkoztató indiai centerünk most Budapesten alapított egy új központot, ahol a többnyelvű, magas hozzáadott értékű belső HR munkákat fogjuk végezni, mint a toborzás, a képzés/fejlesztés. Erre az indiai kollégák egyelőre nem képesek nyelvtudásuk miatt, illetve a nagy időzóna különbség sem segít nekik ezen a területen.

Az ipari gyártók körében tavalyhoz képest 6 százalékponttal több, aki fejlődést remél. Az új autóipari cégek, a gyógyszergyártás és a többi ipari gyártó miatt sokkal nagyobb a kereslet a gyártói környezetben dolgozókra, legyen az betanított munkás, szakképzett munkaerő vagy mérnök.

Ha legyártottuk, el is kell adni: 9 százalékponttal nőtt az igény a kereskedőkre. Nem változott a kereslet a HR-esekre, beszerzőkre.

Összességében viszont kevesebb cég szeretne informatikust, pénzügyest, marketingest felvenni.

Hatékonyság továbbra is a fókuszban: hogyan tükrözik ezt a bérek?

Köztudott, hogy mi magyarok vásárlóerő-paritáson egy óra alatt kevesebb értéket teremtünk, mint a románok, messze vagyunk a csehektől, a „halódó” németekről nem is beszélve. A minimálbér emelése jó eszköznek tűnik, hogy kicsikarjuk a hatékony működést és a nem életképes vállalkozások átadják dolgozóikat. Meg kell jegyezni, hogy a románok fél év alatt kétszer emeltek minimálbért, és a január elsejei is kicsit a magyar százalék felett van: 9.5%.

Azaz úgy jártunk, mint a görög harcos, aki kinézte, hogy hol áll a teknős, de mire odaért, a teknőc elmászott.

A 113 ezer 65 éves ember helyett csak 98 ezer tizennyolc éves polgár van itthon a KSH szerint, ráadásul az elvándorlás évek óta csak nő. Azt nem lehet még tudni, hogy a 2023-as, nagyon magas, 35 ezres elvándorlószámot meghaladtuk-e tavaly, mindenesetre az tény, hogy az elvándorlók jelentős része képzett, nagy munkabírású fiatal. Az ENSZ adatai szerint külföldön 700 ezer olyan ember él, aki Magyarországon született és ők 3,5 milliárd dollár körül utalnak haza évente, ami nagyon fontos bevételi forrásunk. Sajnos a tendencia az, hogy egyre kevesebbet küldenek vissza. Igaz az is, hogy messze vagyunk a románoktól, akik dupla annyit utalnak haza (8 milliárd dollárt). Ehhez az adathoz nem szabad elfelejteni, hogy a balkáni kultúrákban az idősek segítése jobban benne van, ráadásul a miénknél is sokkal alacsonyabb az ottani nyugdíj.

Magyarországon minden nyolcadik cég nem pótolja a távozókat, azaz hatékonyságot növel, megteremti a béremelkedés hátterét.

Arra vigyáznunk kellene persze, hogy a Demján, Széchenyi programok, állami támogatások tényleg a kkv-k és nagyobb cégek hatékonyságát szolgálják, ne pedig az alacsony termelékenység konzerválását, a dolgozók csapdában tartását, legyen ez a kkv-szektorban vagy akár az egykor szebb napokat látott dunaújvárosi óriáscégben. Máshol ugyanis nagyobb termelékenységgel többet fizetnének a dolgozóknak.

Az infláció csillapodásával a cégek is csökkentik a tervezett béremelés mértékét. 96% tervez béremelést idén, 87% egy lépésben. A cégek kicsivel több, mint negyede 5% vagy az alatti emelést akar, a többség (61%) 6 és 10 százalék közötti fizetésemeléssel tervez. Minden tizenkettedik cég akar 11 és 15% közötti emelni. Efölött a megkérdezett cégek közül egyik sem.

Indexkép: pexels