Pénteken húsz helyszínen jelentek meg a Magyar Honvédség katonái, hogy megerősítsék a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét. A következő hét elején további negyven végpont kap katonai biztosítást – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.

A tárcavezető a közösségi oldalán azt írta: a lépésre azért van szükség, mert a Védelmi Tanács értékelése szerint fennáll annak a veszélye, hogy Ukrajna megkísérelheti megzavarni a magyar energiarendszer működését. A miniszter szerint az intézkedés célja a megelőzés és az elrettentés, vagyis az, hogy Magyarország energiaellátása biztonságban maradjon.

Hatvan helyszín az első körben, de jöhet a folytatás

Szalay-Bobrovniczky korábban jelezte: az Energiaügyi Minisztérium javaslata alapján állították össze a „kritikus végpontok” listáját. Az első hatvan objektum megerősítése után a szám tovább emelkedhet. Hangsúlyozta: a szükséges erők a honvédség és a Belügyminisztérium állományában rendelkezésre állnak, Magyarország saját erőből látja el a feladatot.

A miniszter hozzátette: a NATO-val a kapcsolattartás folyamatos, de külső katonai erő igénybevételét nem tervezik.

Politikai vita a háttérben

Az intézkedés politikai visszhangot is kiváltott. Szalay-Bobrovniczky Kristóf felszólította az ellenzéki pártokat, hogy hagyjanak fel a „hangulatkeltéssel”.

Ezzel szemben Ruszin-Szendi Romulusz, volt vezérkari főnök – jelenleg a Tisza Párt képviselőjelöltje – úgy fogalmazott: a kritikus infrastruktúra védelme az egyik legsúlyosabb nemzetbiztonsági feladat, amelyet nem lenne szabad kampányeszközzé tenni. Szerinte „a választási kampányból lett biztonságpolitika”.

A vita előzménye, hogy a kormány kommunikációja a Barátság kőolajvezeték leállásával összefüggésben azt sugallta: Ukrajna célzottan veszélyezteti a magyar energetikai rendszert. Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában úgy fogalmazott: „Ukrajna megtámadott bennünket”, ugyanakkor hozzátette, hogy amíg ő a miniszterelnök, „mindenki nyugodtan alhat”.

Biztonságpolitika vagy kampányüzenet?

A következő napokban tehát összesen hatvan energetikai létesítménynél jelennek meg fegyveres katonák. A kérdés az, hogy a lépés pusztán elővigyázatossági intézkedés-e egy feszült nemzetközi helyzetben, vagy a közelgő kampány részeként értelmezendő politikai üzenet.

Egy biztos: az energetikai infrastruktúra védelme stratégiai jelentőségű ügy. A mostani döntés pedig azt jelzi, hogy a kormány a fenyegetettség lehetőségét is komolyan veszi – még akkor is, ha ennek politikai értelmezése erősen megosztja a közvéleményt.

indexkép: Getty Images