Az Európai Bizottság országjelentése szerint túl keveset költ Magyarország, ráadásul a polgárok sem sokat tesznek a saját életminőségükért.

Közzé tette az Európai Bizottság 28 uniós tagállam, valamint Norvégia és Izland egészségügyi rendszerének mélyreható,  országspecifikus elemzését. Felmérték a lakosság egészségi állapotát, az arra ható főbb kockázati tényezőket, az egyes egészségügyi rendszerek hatékonyságát, hozzáférhetőségét és ellenálló képességét - írta a napi.hu.

A magyarországi jelentésben megállapítják: a magyar egészségügyi eredmények a 2000 óta tapasztalható javulás ellenére még mindig elmaradnak a legtöbb uniós országétól, az uniós tagállamok vagy akár a visegrádi országok átlagától. Az egészségügyi rendszer továbbra is túlzottan kórházközpontú, és nem jut elegendő figyelem az alapellátásra és megelőzésre. További reformokra és beruházásokra van szükség ahhoz, hogy Magyarország lefaragja teljesítményhátrányát az EU többi részéhez képest.

A magyarok várható élettartama jelentősen javult 2000 óta, azonban még mindig öt évvel az uniós átlag alatti (76, illetve 81 év) emellett a visegrádi országok közül is a legalacsonyabb. Durva eltérést találtak nemek és képzettségi szint szerint. A nők hét évvel tovább élnek, mint a férfiak, a legmagasabb végzettséggel rendelkező 30 éves férfiak 12, a nők pedig 6 évvel hosszabb ideig élnek, mint a legalacsonyabb végzettségű kortársaik. Ez a szakadék pedig jóval mélyebb, mint az uniós átlag, amely hét év.

Magyarországon a halálozások fele életmódbeli kockázati tényezőknek tulajdonítható. A magyarok Európa legerősebb dohányosai közé tartoznak. Aggasztó a magas alkoholfogyasztás és a kamaszkori nagyivás. Noha az elmúlt évtizedben csökkent a felnőttek alkoholfogyasztása, 2017-ben még mindig több mint 10 százalékkal magasabb volt az uniós átlagnál.

Az elhízott felnőttek aránya szintén az egyik legmagasabb Európában: minden ötödik felnőtt elhízott volt 2017-ben, és az eltérések ugyanúgy megfigyelhetők az iskolai végzettség mentén.

A jelentésben megemlítik ugyanakkor, hogy a kormány több intézkedést hozott a táplálkozás javítására: 2011-ben bevezette a népegészségügyi termékadót, hogy mérsékelje az egészségtelen élelmiszerek fogyasztását, 2013-ban pedig rendeletet fogadott el az élelmiszerekben lévő transzzsírsavak korlátozásáról.

Magyarországon a legmagasabb a rákkal összefüggő halálozás az EU-ban. A nagyarányú dohányzás részben megmagyarázza a tüdőrák és más, dohányzáshoz köthető rákbetegségek okozta halálozást, de az országnak nagyok a hiányosságai a rák megelőzése, felismerése és kezelése terén is. Jóllehet bizonyos rákbetegségek, így az emlőrák és a méhnyakrák esetében a korai felismerés mind az életminőséget, mind az élettartamot javítja, e két betegség tekintetében a szűrési arányok a legalacsonyabbak között vannak az EU-ban.

A jelentés szerint Magyarország kevesebbet költ az egészségügyi ellátásra mint a legtöbb uniós ország. Az egészségügyi ágazat krónikusan alulfinanszírozott, és úgy tűnik, az egészségügy nem kiemelt prioritás, amint azt az egészségügyi közkiadások viszonylag alacsony részaránya is mutatja.

Az állam az egészségügyi kiadásoknak csak kétharmadát fedezi, ami jóval alacsonyabb az uniós átlagnál (79 százalék), a zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulás aránya (27 százalék) pedig jóval magasabb az uniós átlagnál (16 százalék).

Az önrész magas szintje aránytalanul érinti az alacsony jövedelmű csoportokat, és a háztartások magas arányának okoz katasztrofális egészségügyi kiadásokat.

A közvetlen lakossági hozzájárulás majdnem felét gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre költik, amely arány az egyik legmagasabb az EU-ban.