Az állam dönthet a magántanulói státuszról az iskola és a szülő helyett, átalakítják az alternatív iskolák tanrendjét.

Pénteki ülésnapján a parlament 127 igennel, 57 nemmel és 1 tartózkodással megszavazta a köznevelési törvény módosítását - írja az Index. Ezek változnak majd az iskolákban:

- kizárólagos állami hatáskörbe vonják a magántanulói státuszról való döntést

- az állam dönt majd szakértői vélemények alapján arról, hogy maradjon-e még egy évet óvodában a 6 éves gyermek

- elveszik a véleményezési jogot a tantestülettől és szülőktől az iskolaigazgatói kinevezéseknél

- minimum 70 százalékban a Nemzeti Alaptantervhez simítják az alternatív iskolát tantervi struktúráját

- az idegen nyelvű tankönyvekből, feladatgyűjteményekből, szótárakból a jövőben kettőnél több könyvcsalád kiadványai is felkerülhetnek a tankönyvjegyzékre

- A tervezetből egyetlen dolgot vett ki időközben a kormány: azt, hogy az alternatív iskolákban is kötelező az osztályozás. Ez nem lesz most.

A törvénymódosító javaslatot majdnem napra pontosan egy hónapja nyújtotta be a kormány, illetve technikailag miniszterelnök-helyettesként Semjén Zsolt, míg a tervezet előadója a miniszter, Kásler Miklós. Első körben a sajtó azt kapta fel belőle, hogy senki nem lehet többé magántanuló, ami bár technikailag igaz, a valóság kicsit árnyaltabb. Az történik ugyanis, hogy átnevezik a magántanulókat "egyéni munkarendben tanulókká", azt pedig, hogy ki tanulhat így, az állam dönti el majd, nem pedig az iskolaigazgató, mint eddig. 

Hogy a módosítás kiket hoz majd nehéz helyzetbe, kiket kényszerít vissza az iskolapadba, azt a gyakorlati alkalmazás mutatja majd meg. Az előzetes nyilatkozatok alapján az élsportolóknál, külföldön élőknél, tartós betegeknél valószínűleg nem fog az állam izmozni, inkább az újkeletű alternatív tanulócsoportoknál és/vagy a nehezen kezelhetőségük miatt magántanulóvá kényszerített gyerekeknél lesz majd változás.

Egy másik fontos eleme a javaslatnak, hogy az állam elveszi a véleményezési jogot a tantestülettől, szülőktől az iskolaigazgatók kinevezésénél. Ezt nehéz másként értelmezni, minthogy el akarja fojtani az állam a balhékat az olyan esetekre, ha a jövőben esetleg az érintettek által ellenzett, ugyanakkor rendszerhű iskolaigazgatót neveznének majd ki - mint ahogy arra jópár példa volt az utóbbi időben.

Módosít a törvény a "hány évesen menjen iskolába a gyerek" szabályokon is. Itt is kicsit félreértve adta hírül a sajtó az elején, hogy mi lesz. Elterjedt, hogy mindenképp hat évesen kell majd iskolába menni. Ez nem egészen így van. Az eddigi-mostani szabályozás szerint a plusz egy év óvodában maradásról dönthet egyrészt az óvoda a szülőkkel, másrészt van arra mód, hogy a helyi nevelési tanácsadóban/pedagógiai szakszolgálatban szakemberek határozzanak egy vizsgálat után, hogy mit javasolnak.

Az új törvény - mint arra a Nemzeti Pedagógus Kar is rámutatott - az első verziót szünteti meg, azaz kvázi bemondásra nem lesz ezentúl lehetőség a későbbi iskolakezdésre, csak szakemberek véleményével alátámasztva. A végső szót ebben is az Oktatási Hivatal, azaz az állam mondja ki. Itt is felfogás kérdése, hogy jónak, vagy rossznak gondoljuk-e ezt. A bírálók szerint "arctalan, a gyereket nem ismerő" testület dönt majd. Az egyetértők szerint megszűnik az, hogy sokan az iskolaérett gyerekeket is visszatartják egy évig, és túlfejletten, társaikat hátrányba hozva kerülnek első osztályba.