Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak Strasbourgban, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése.

Az új Európai Parlament első plenáris ülésén szavakban már volt némi lázadozás az ellen, hogy a Spitzenkandidat-rendszert felrúgva tipikus háttéralkus megállapodás született a bizottsági elnökjelölt Ursula von der Leyen eddigi német védelmi miniszterről és a többi EU-s csúcspozícióról.

Az Azonnali ennek kapcsán az EP strasbourgi folyosóin arra volt kíváncsi: mit gondolnak az EP-képviselők, demokrácia-e még az EU? A legtöbben nem kifejezetten von der Leyen jelölése kapcsán fogalmaztak meg kételyeket.

többen sérelmezték például, hogy az Európai Parlament nem kezdeményezhet EU-s jogszabályokat, illetve, hogy a frakciónélkülieknek kevesebb felszólalási és részvételi joga van az EP-ben.

De miért ül valaki az Európai Parlamentben, ha amúgy szerinte az EU nem demokrácia? Milyen díszletektől gondolhatják azt az EP-képviselők, hogy valódi hatalmuk van? És kik, milyen érvekkel védték meg a mostani háttéralkus jelölést? Ez is kiderül a videóból!