Elindult a nyomozás a Lenkey-ügyben az adatok visszatartása miatt
Az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján legutóbb 1962-ben romlott annyira a születéskor várható élettartam Magyarországon, mint tavaly.
Az uniós statisztikai hivatal március 30-án közölte oldalán a 2020. évi előzetes adatokat az egyes tagországok születéskor várható élettartamáról. Mint kiderült, a legtöbb országban jelentősen romlottak az emberek életkilátásai – számol be róla a Népszava.
A születéskor várható élettartam egy összegző halálozási mutató, a szám lényegében úgy értelmezhető, hogy ha a vizsgált év halálozási jellemzői nem változnának a következő száz évben – ilyen persze nem történik meg –, akkor milyen élethosszra számíthat egy újszülött, jelen esetben 2020-ban
– nyilatkozta a lapnak Kovács Katalin szociológus, demográfus.
Kovács szerint azokban az országokban, ahol jobban sikerült a járványkezelés – mint például Dánia, Norvégia és Finnország –, minimális javulás vehető észre, ám ahol jobban elszabadult a járvány, ott jobban romlottak az életkilátások is.
Magyarországon átlagosan 75,7 évre, 2019-hez képest 0,8 évvel csökkent a várható élettartam.
Nemek szerinti bontásban a férfiak mutatója 0,8, a nőké 0,6 évvel csökkent, előbbi 72,3 évre, utóbbi 79,1 évre. Magyarország a csökkenés mértékéről szóló összesített lista 12. helyén, a középmezőnyben foglal helyet. Uniós összevetésben hazánk maradt a sereghajtók között, mindössze Litvániát, Bulgáriát és Romániát előzzük a várható életévek számában.
Az említett adatok értelmezéséhez fontos megjegyezni, hogy évtizedes távlatokban minden országban, így Magyarországon is növekszik a születéskor várható élettartam. 1989-ben 65,4 év volt a férfiak, 73,8 év a nők várható élethossza, azóta jelentősen javultak a magyar életkilátások. Legfeljebb néhány évente fordult elő egy-három tizedes csökkenés, tehát a tavalyi visszaesés mértéke erősen eltér a megszokottaktól.
(Via ugytudjuk.hu)
