A Közép-Dunántúli térségben megszüntetnék például azokat a kapacitásokat, amelyeket már hosszabb ideje maguk az intézmények is szüneteltetnek szakemberhiány miatt. Kiderül az is, hogy a Veszprém megyei kórházhoz csatolnák a farkasgyepűi tüdőgyógyintézetet, a pszichiátriai rehabilitációs feladatokat ellátó dobai intézményt pedig felszámolnák, ágyai egy részét más intézményekbe vinnék. Azok a dobai pszichiátria betegek, akiknél nélkülözhetetlen a kórházi ellátás, Sümegre kerülnének a gondozóikkal együtt. Az ajkai kórházba telepítenék a tapolcai összes aktív ellátását, valamint Pápáról a gasztroenterológiát. E koncepció szerint Tapolcán és Pápán kizárólag szakrendelések és egy napos ellátások maradnának. Az esztergomi kórházban megszűnne 16 fül-orr-gégészeti aktív ágy, ezek orvoshiány miatt most is szünetelnek, helyette egynapos ellátás maradna. A komáromi kórházból pedig a reumatológia ágyakat vinnék át Esztergomba. A tervezet megszüntetné a párhuzamosságokat a Fejér megyei és a dunaújvárosi kórház szolgáltatásaiban. Így a dunaújvárosi betegek Fehérváron juthatnák kórházi kezeléshez a fertőzéses, az urológiai, a szemészeti, a gyermekkori fül-orr-gégészeti bajaikkal.

 

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tovább nőne a megyei kórház, oda telepítenék a kazincbarcikai intézmény teljes aktív kapacitását. A sátoraljaújhelyi kórházban úgy "oldanák fel" az állandó gyermekorvoshiányt, hogy az osztályt végleg bezáratná a fenntartó, és az ellátást egy 24 órás sürgősségi osztállyal biztosítaná a fenntartó.

 

Heves megyében integrálnák a hatvanit a gyöngyösi kórházba, az előkészítők szerint azért is, mert utóbbiban jobbak az ellátás körülményei.

 

Nógrádban a salgótarjáni kórház bővülne egy onkológiai centrummal, és az ezt kiszolgáló széles szakmai háttérrel. A balassagyarmati és salgótarjáni kórházat a jövőben társkórházként működtetnék, és így osztanák meg köztük a kapacitásokat is.

 

 

Tolna megyében a szekszárdi Balassa János kórház az átlagosnál is kevesebb beteget lát el, és súlyos szakemberhiánnyal küzd, ezért a fenntartó radikálisan, szinte az összes szakmában csökkentené az aktív ágyak számát, és ide integrálná a bonyhádi intézményt. Az utóbbi egynapos ellátásait is a szekszárdi kórházban végeznék. A dombóvári kórházat rehabilitációs szakkórházzá alakítanák.

 

Baranya megyében a komlói kórház aktív osztályait is megszüntetnék. Javasolják a mohácsi kórház aktív ágyszámának csökkentését, valamint szülészetének és sztrókcentrumának a bezárását. Az utóbbiak ellátását Pécsre delegálnák. A szigetvári kórházban mérlegelendőnek tartják a csecsemő- és gyermekgyógyászat megszüntetését.

 

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a MÁV-kórház mozgásszervi rehabilitációs szakkórházzá válna. A mezőtúri kórház szülészetét, gyermekgyógyászatát a megyei kórházba telepítenék és javasolják, hogy egyidejűleg egy folyamatosan szolgálatos esetkocsival bővítsék a helyi mentőállomást. A Jászeberényi kórházat beolvasztanák a szolnoki megyei intézménybe.

 

Győr-Moson-Sopron megyében a megyei kórházba integrálnák a csornai, a mosonmagyaróvári intézményeket, az utóbbiban alapos profiltisztítást is javasolnak. Sopronban 35 ágy szűnhet meg végleg. Vas megyében csak a celldömölki szülészet és a körmendi sebészet kapacitásaihoz nyúlnának hozzá.

 

Zala megyében mérlegelésre ajánlják a dokumentum készítői a keszthelyi kórház beolvasztását a megyei intézménybe. Nagykanizsán csökkenhet a sebészeti, a traumatológiai és a szülészeti ágyak száma.

 

A Dél-Alföldi térségben a most négy helyen lévő szülészetből a szentesit és a hódmezővásárhelyit tartanák meg, a többi helyen olyan kevés a szülés, hogy az veszélyezteti a betegbiztonságot is. Ebben a régióban tovább csökkentenék a gyermekágyak számát, és például Orosházán is csak 24 órás gyermeksürgősségi osztály maradna.

 

(Fotók: MTI)