Elindult a nyomozás a Lenkey-ügyben az adatok visszatartása miatt
A gondviselés különös kegyelme, hogy 2014-ben és 2018-ban is a határon túli magyarok szavazatával lett meg a kétharmad a Fidesz-KDNP-nek
– mondta még tavaly novemberben a Fidesz kongresszusán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A KDNP elnökének szavaira mintegy rákontrázva a rendezvényen szintén vendégként felszólaló Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pedig arról beszélt, hogy „a politikában semmit sem adnak harc nélkül”, és
arra kérte a kongresszus résztvevőit, hogy „győzzenek”, majd hozzátette, ez „az erdélyi magyarokon nem fog múlni”.
A harcon és a gondviselésen túl azért a jelek szerint másra is támaszkodik majd a magyar kormány, hogy áprilisban a lehető legtöbb határon túli honfitársunk szavazzon.
Az Azonnali információi szerint január 19-én szerdán belső utasítást küldött a magyar külképviseleteknek András Pál külképviseleti választások lebonyolításáért felelős miniszteri biztos, amiben
a diplomatákat arra utasítják, hogy minden egyszerűsített honosítási kérelmet benyújtó számára, akinek a papírjai március 1-ig megérkeznek, tegyék lehetővé, hogy március 8-ig az állampolgársági vizsgát is letehessék,
majd ezt jelezzék a minisztériumnak is.
Nem illegális, de szokatlan
Egy forrásunk szerint ez „ugyan nem illegális, de nagyon szokatlan”, mivel a bevett gyakorlat eddig az volt, hogy a külképviseletek megvárják, amíg összegyűlik legalább 10-15 ilyen pozitívan elbírált kérelem, majd egy kisebb ünnepség keretében szervezik meg a csoportos állampolgári eskütételt.
Most viszont az utasítás értelmében erre akár egyesével is lehetőséget kell teremteni. Ráadásul ha minden egyes eskütételt jelenteni kell a minisztériumnak – erről is szól az utasítás –,akkor elvileg annak is fennáll a lehetősége, hogy az érintettekről tudtukon kívül adatbázist készítsenek, bár az egyrészt természetes, hogy egy állam számon tartja állampolgárait, hogy az állampolgársággal járó jogaival élhesen.
Forrásunk nem tud róla, hogy a 2018-as vagy a 2014-es választások előtt lett volna hasonló belső utasítás.
A március 8-i dátumnak egyébként azért van jelentősége, mert a vonatkozó igazságügyi minisztériumi rendelet alapján legkésőbb március 9. 16 óráig kérheti bárki, hogy felvegyék a választói névjegyzékbe.
A határon túli magyarok levélben is szavazhatnak: négy éve 378 449-en szavaztak levélben, most (a január 21. pénteki állapot szerint) ennél 49 867-tel többen, 428 316-an jogosultak levélszavazásra. (Összehasonlításképpen: a 106 egyéni választókörzetben nagyságrendileg átlagosan 70 ezer szavazásra jogosult van.)
Egy határon túli magyar, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakcíme Magyarországon, levélben, csak pártlistára szavazhat. Január 1-től lakcímet ugyanakkor már nagyon könnyen, elektronikus úton is lehet létesíteni, ebben az esetben az illető az adott szavazókörben is szavazhat.
A tavalyi törvénymódosítás miatt a lakóhely fogalmának már nem része „a polgár életvitelszerűen otthonául használ” fordulat, hanem január 1-jétől a lakcím a polgár „hivatalos kapcsolattartási címe”, így
a kormány tulajdonképpen megszüntette a fiktív lakcímbejelentés mint bűncselekmény elkövetésének a lehetőségét, ezért már nem számít illegálisnak, ha valaki csak papíron jelentkezik be valahova.
Az ellenzék és a választási szakértők attól tartanak, hogy ezzel megnyílt az út, hogy egyes, vélhetően billegő szavazókörzetekbe szervezetten, tömegesen jelentsenek be szavazókat és így döntsék el a választás kimenetelét.
A kormány erre azt mondta, hogy ez továbbra is a választás rendje elleni bűncselekménynek számít,
a Nemzeti Választási Iroda pedig bejelentette, hogy rendszeresen közölni fogja az egyes választókörzetekben a bejelentett választók számát, így tudni lehet, ha valahol hirtelen megugranak a bejelentkezések.
Juhász Péter, az Együtt egykori politikusa tavaly december végén mutatott be rejtett kamerával rögzített felvételeket arról, hogy a kormány által fenntartott úgynevezett Demokrácia Központokban Erdélyben akár mások nevében is lehet majd szavazni.
Juhász Péter több ügyintézővel is beszélt a parlamenti választással kapcsolatban és
mindenki készségesen biztosította róla, hogy mások helyett is bedobhat szavazatokat az urnába, csak ezt „nem kell mondani, mert nem szabad”.
A határon túli magyar szavazatokkal kapcsolatban négy éve több anomália is ismertté vált. Pénteken lett volna a tárgyalása annak a büntetőügynek, amiben Tilki Attila, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselője vádolja rágalmazással a Hír Tévé, a Hírklikk és a HVG újságíróit.
A HírTV-ben még a 2018-as választások után két nappal jelent meg egy oknyomozó riport, amiben a televízió munkatársai azt állították, beépültek Tilki Attila választási kampánycsapatába és bemutattak több hangfelvételt is, aminek szereplői arról beszéltek, kisbuszokkal több száz embert hoztak át az április 8-i választásra Ukrajnából, hogy a Fideszre és Tilki Attilára szavazzanak. A határőrséget külön utasították előzőleg, hogy az átkelést gyorsítsák meg.
A politikus tagadja, hogy ilyen történt volna. A tárgyalás és az ítélethirdetés azért maradt el, mert az egyik vádlott családtagja koronavírusos lett.
Az ügyben kerestük a Külgazdasági- és Külügyminisztériumot is, válaszaikat közölni fogjuk.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
(Indexfotó: pexels.com)
