A kibercsalók már nem kizárólag a bankszámlákon tartott pénzeket próbálják megszerezni: a Magyar Nemzeti Bank keddi tájékoztatása szerint egyre gyakrabban veszik célba a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapír-számlákat is. A bűnözők az MNB, a rendőrség vagy valamely pénzintézet munkatársának adják ki magukat, és egy kitalált biztonsági problémára hivatkozva próbálják rávenni az ügyfeleket arra, hogy online hozzáférést igényeljenek a kincstári számlájukhoz, vagy akár új számlát nyissanak, írta meg cikkében az ictglobal.hu.

A módszer sikerének kulcsa a pszichológiai nyomásgyakorlás. Egy hivatalosnak tűnő telefonhívásban azt állítják, hogy gyanús tranzakciót észleltek, amelyet sikerült időben megakadályozniuk. Ezzel egyszerre keltenek aggodalmat és biztonságérzetet: előbb veszélyhelyzetet teremtenek, majd azt sugallják, hogy ők jelentik a megoldást. Ez a taktika sok esetben elég ahhoz, hogy az áldozatok megbízzanak bennük, és együttműködjenek.

Az MNB szerint a csalók a beszélgetés során fokozatosan feltérképezik az ügyfél pénzügyi helyzetét. Miután kiderül, milyen megtakarításokkal rendelkezik, a figyelmet szinte észrevétlenül a Magyar Államkincstárban vezetett számlákra irányítják.

Így zajlik a csalás

Hamis riasztással indítanak

A telefonáló azt közli, hogy illetéktelen pénzmozgást próbáltak végrehajtani az ügyfél bankszámlájáról, de azt sikerült megakadályozni. A történet célja, hogy bizalmat építsenek, miközben információkat gyűjtenek az érintett megtakarításairól.

A kincstári számla kerül célkeresztbe

Ha az ügyfél rendelkezik Magyar Államkincstárnál vezetett számlával, a csalók arra próbálják rávenni, hogy aktiválja vagy igényelje az online hozzáférést. Amennyiben nincs ilyen számlája, annak megnyitását és pénz átvezetését javasolják egy állítólagosan biztonságos megoldásként.

A megszerzett hozzáféréssel elviszik a pénzt

Miután megszerzik a belépési adatokat, a csalók olyan bankszámlaszámot állítanak be a kincstári felületen, amely látszólag az ügyfél nevéhez kapcsolódik, valójában azonban a bűnözők rendelkeznek felette. Ezt követően már könnyedén átutalhatják a szabad pénzeszközöket vagy az értékpapírok értékesítéséből származó összeget.

Hogyan védekezhetünk?

A Magyar Nemzeti Bank hangsúlyozza, hogy sem az MNB, sem a Magyar Államkincstár, sem más pénzügyi szolgáltató nem kér telefonon, e-mailben vagy SMS-ben felhasználónevet, jelszót vagy más bizalmas belépési adatot. Ha egy hívás során sürgetnek, vagy érzékeny információk megadását kérik, érdemes azonnal megszakítani a beszélgetést, majd az érintett intézményt a hivatalos ügyfélszolgálati elérhetőségein felkeresni és ellenőrizni a történteket.