Határvonalat húzott az alkoholfogyasztás és a drogfogyasztás közé Horváth László drogügyi kormánybiztos a Mathias Corvinus Collegium (MCC) többnapos drogügyi csúcstalálkozóján. A Qubit kérdésére válaszolva Horváth kijelentette: „drog és drog között nincs különbség, de az alkoholfogyasztás és a drogfogyasztás között már van” – majd rögtön indokolt is.

„Nem a maffia árulja a bort”

Horváth szerint az alkohol teljesen más kategória, mert
– nem a szervezett bűnözés kezében van, és
– a gasztronómia, valamint a magyar kultúra szerves része.

A Qubit megjegyzi: ha kultúra, hát kultúra – de a statisztikák így is józanítóak. A World Population Review adatai szerint Magyarország 2022-ben a 14. helyen állt a világ országai között az éves, átlagos alkoholfogyasztásban. 2016-ban pedig világelsők voltunk az alkoholhoz köthető rendellenességekben szenvedők arányát vizsgáló kutatás szerint.

Alkohol? Az más.

A konferencián ugyanakkor – a beszámolók alapján – alig esett szó az alkohol társadalmi vagy egészségügyi hatásairól. Csak elszórtan hangzott el néhány megjegyzés, köztük Vizi E. Szilvesztertől, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökétől és a Richter Gedeon igazgatótanácsának vezetőjétől. Vizi úgy fogalmazott:
„egy borfüggő ember másnap is tud dolgozni, de aki drogozik és hallucinogéneket fogyaszt, az arra képtelen.”

A számok makacs dolgok

Miközben a konferencia fókusza továbbra is a tiltott szerekre és a kábítószer-használat visszaszorítására irányul, a nemzetközi statisztikák rendre arra figyelmeztetnek, hogy az alkoholfogyasztás terén Magyarország világviszonylatban is kiemelkedően rossz helyen áll. A Qubit cikke szerint éppen ezért különösen feltűnő, hogy a rendezvényen az alkohol problémakörét csak mellékesen érintették.

A kormánybiztos kijelentései így újraindították a régi vitát: vajon valóban külön kategória-e az alkohol, vagy csak hagyományaink miatt tekintünk rá másként – miközben súlyos egészségügyi és társadalmi következményei alig maradnak el a tiltott szerekétől.

indexkép: Getty Images