A kormány árrésstop-rendelete különösen nehéz helyzetbe hozhatja azokat a magyar tulajdonú kiskereskedelmi vállalkozásokat, amelyek árbevétele alig haladja meg az egymilliárd forintot. Ezek többsége valamelyik franchise-hálózat (Coop, Reál, CBA, Spar) boltjaként működik – hívja fel a figyelmet a G7.hu.

Kritikus határérték
A jánoshalmai Hendrosz Kft. 2023-as árbevétele mindössze 7,294 millió forinttal lépte túl az egymilliárdos küszöböt, így a legkisebb olyan vállalkozás lett, amelyre vonatkozik az új szabályozás. Eközben azok a kereskedők, akik árbevételükkel épphogy elmaradtak ettől a szinttől, megmenekültek az előírástól. Azok a vállalkozások viszont, amelyek forgalma csupán néhány millió vagy tízmillió forinttal haladja meg az egymilliárdot, rendkívül nehéz helyzetbe kerültek.

A Hendrosz Kft. tulajdonosa, Petróczky Ferenc, aki több mint harminc éve dolgozik a szakmában és két éve díszpolgári címet kapott, elmondta: egyelőre fogalma sincs, hogyan tudja kezelni a helyzetet. A cég több üzletet működtet a városban, de a szigorítások miatt elképzelhető, hogy néhányat be kell zárniuk. Az elmúlt években egyébként is jelentős költségnövekedéssel kellett szembenézniük – a magasabb járulékok és energiaárak mellett a lakosság csökkenése miatt a vevőkör is szűkült.

Országos probléma
A Hendrosz esete nem egyedi: országszerte több száz, hasonló helyzetben lévő kiskereskedelmi vállalkozás működik. Ezek a franchise-boltok ugyan a nagy láncok nevét és arculatát használják, de önálló vállalkozásként, saját kockázatra működnek.

A G7 több érintett vállalkozás vezetőjével is beszélt, akik egyöntetűen kilátástalannak látják a helyzetet. Többen is bezárásról, elbocsátásokról, költségcsökkentésekről és átszervezésekről beszéltek. Egyesek az árak emelését is fontolgatják, hogy kompenzálják a veszteségeket.

A forgalom fele érintett lehet
Az új szabályozás várhatóan 160–180 vállalkozást érint, amelyek többsége néhány milliárd forintos árbevétellel rendelkezik. Már a bejelentés pillanatában egyértelmű volt, hogy ezek a cégek szenvedik majd el a legnagyobb veszteségeket, mivel termékkínálatuk jóval szűkebb a nagy láncokénál, és bevételük jelentős része a korlátozott haszonkulccsal értékesíthető termékekből származik.

Az inflációs kosár alapján az érintett termékek az ágazati forgalom 25–30 százalékát teszik ki, de a kisebb üzleteknél ez az arány elérheti a 40–50 százalékot is. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára megerősítette, hogy a leginkább érintett termékek közé tartozik a tej és a cukor, amelyekre eddig is alacsony árrés volt jellemző, de a többi szabályozott áru esetében akár 30–50 százalékos árrést is alkalmaztak – ezt 10 százalékra csökkenteni gazdaságilag kivitelezhetetlen.

Még a nagyobb láncok esetében is előfordul, hogy egyes üzletek a 10 százalékos árrésből az alkalmazottak bérét sem tudnák fedezni. A nagy láncok jellemzően 30–35 százalékos árréssel dolgoznak, amelyből végül csupán néhány százaléknyi nyereség marad.

Bezárás, elbocsátás, stratégiai átalakítások
A megkérdezett vállalkozók egyetértettek abban, hogy a jelenlegi szabályozás hosszú távon fenntarthatatlan, és drasztikus lépésekre kényszerítheti őket. Egyesek a beszerzési stratégiájuk átalakítását és nagyobb mennyiségű árubeszerzést terveznek kedvezmények elérése érdekében, de ez önmagában nem oldja meg a problémát.

A legvalószínűbb forgatókönyvek közé tartozik a létszámcsökkentés, az üzletek bezárása és az egyéb termékek áremelése. Ha a vállalkozások el akarják kerülni a teljes ellehetetlenülést, valamilyen módon pótolniuk kell a kieső bevételt – és ennek egyik legkézenfekvőbb módja az árak növelése lehet.