Komoly fordulatot vett az a közjogi vita, amely Sulyok Tamás köztársasági elnök és a Tisza Párt által kezdeményezett alkotmánymódosítások körül alakult ki. Az ügy odáig jutott, hogy az Alkotmánybíróság hét tagja kizáratta magát az eljárásból, ami gyakorlatilag ellehetetlenítheti a testület döntéshozatalát.

Sulyok az Alkotmánybírósághoz fordult

A köztársasági elnök június 11-én nyújtott be indítványt az Alkotmánybírósághoz. A beadvány hátterében azok a politikai viták állnak, amelyek a közjogi méltóságok – köztük maga Sulyok Tamás – esetleges leváltásának alkotmányos lehetőségeiről szólnak.

Az államfő szerint tisztázni kell, hogy egy alkotmánymódosítás valóban általános szabályokat állapít-e meg, vagy csupán egy konkrét személy vagy helyzet kezelésére szolgál. Sulyok álláspontja szerint ha egy módosítás kizárólag egyedi ügy rendezésére irányul, akkor kérdéses, hogy az valódi alkotmánymódosításnak tekinthető-e.

Ennek jelentősége azért nagy, mert amennyiben az ilyen módosítások nem minősülnek klasszikus alkotmánymódosításnak, az Alkotmánybíróság akár tartalmilag is vizsgálhatná őket.

Hét alkotmánybíró hátralépett

A beadvány azonban több alkotmánybírónál is ellenállásba ütközött. Az ügyben hét bíró jelezte összeférhetetlenségét vagy érintettségét, ezért kizáratta magát az eljárásból.

Ez nem pusztán technikai kérdés. A jelenlegi szabályok szerint az Alkotmánybíróság teljes ülése csak akkor határozatképes, ha legalább tíz bíró részt vesz rajta. Mivel a testületnek összesen tizenöt tagja van, hét kizárás esetén mindössze nyolcan maradnak, ami nem elegendő a döntéshozatalhoz.

Az ügy tárgyalását az Alkotmánybíróság elnöke, Polt Péter sürgősségi eljárásban hétfőre tűzte ki, ám a kialakult helyzet miatt a testület működőképessége is kérdésessé vált.

Mit mond a Sándor-palota?

A kialakult helyzetről a Sándor-palota rövid közleményt adott ki.

„A köztársasági elnök tudomásul vette az alkotmánybírák döntését. A Velencei Bizottságot érintő jogi folyamatokról a Sándor-palota minden eddig felmerült érdemi információt megosztott a nyilvánossággal” – közölték a HVG megkeresésére.

A válasz arra utal, hogy az államfő nem kívánja tovább kommentálni a bírák döntését, ugyanakkor fenntartja korábbi jogi álláspontját.

Magyar Péter szerint „fellázadt a deep state”

A történtekre reagált Magyar Péter miniszterelnök is, aki brüsszeli sajtótájékoztatóján rendkívül élesen fogalmazott.

A Tisza Párt vezetője szerint az Alkotmánybíróságon belüli fejlemények azt mutatják, hogy maga a rendszer fordult szembe a köztársasági elnök kezdeményezésével.

„Fellázadt a deep state” – fogalmazott Magyar, aki szerint példátlan, hogy hét alkotmánybíró egyszerre távol maradjon egy ilyen horderejű ügytől.

A miniszterelnök úgy véli, az események tovább gyengítik Sulyok Tamás pozícióját. Magyar korábban május végéig adott határidőt az államfőnek az önkéntes lemondásra, és jelezte: ha erre nem kerül sor, a parlamenti többség meg fogja találni a leváltás alkotmányos lehetőségét.

Közjogi patthelyzet körvonalazódik

A kialakult helyzet túlmutat egyetlen alkotmányjogi vitán. Miközben a kormányoldal a közjogi rendszer megújításáról beszél, az ellenzők szerint a mostani ügy a magyar alkotmányos intézményrendszer egyik legsúlyosabb próbatétele lehet.

Az elkövetkező napokban eldőlhet, hogy az Alkotmánybíróság képes lesz-e egyáltalán érdemben foglalkozni az államfő indítványával, vagy a hét bíró kizárása olyan patthelyzetet idéz elő, amely tovább mélyíti az egyre élesebb politikai és közjogi konfliktust.

indexkép: MTI