Spisák György aljegyző a hivatali pártatlanságot odadobva plakátol Mirkóczki Ádámnak
Sok egészségügyi dolgozónak okozott jövedelemcsökkenést a járvány elleni védekezés, a veszélyhelyzet idején ugyanis átmenetileg megszűntek a megélhetést biztosító kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségeik. A szakszervezet, és a szakdolgozói kamara becslése szerint legalább 20-30 százalékkal visznek haza kevesebbet az érintettek – írja a Népszava.
A lap szerint az egészségügyi szakdolgozók felének-kétharmadának, az orvosok közül szinte mindenkinek van másod-, harmadállása: az orvosok magánellátóknál vagy saját vállalkozásukban dolgoznak a főállásuk mellett, az ápolók pedig egy második kórházban, vagy szociális otthonokban, háziápolásban vállalnak munkát. Vannak olyanok, akiknek a havi jövedelmük akár harmadát-felét is adhatja a túlmunka. Azonban a veszélyhelyzet kihirdetésekor az egészségügyben azonnal megtiltották a külföldön, vagy itthon végzett plusz munkát.
Egyes intézményvezetők azért határoztak így, hogy legyen elég hadra fogható emberük, ha az ellátótrendszer túlterhelődne, mások azért tiltották a másodállást, hogy óvják intézményüket a behurcolt koronavírus-fertőzésektől. Közben a betegek többségét hazaküldték, a nem létfontosságú beavatkozásokat többnyire elhalasztották, a szakrendelők forgalma is csökkent, és sokakat szabadságuk kivételére köteleztek.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke azt nyilatkozta a Népszavának, hogy a kényszerszabadságolások miatt sok egészségügyi dolgozónak csökkent a jövedelme is, és becslése szerint a szakdolgozók most kénytelenek minimum 20-30 százalékkal kevesebből megélni. Hallott arról is, hogy a koronavírusos betegeket ápoló intézményekben a dolgozók plusz juttatást kaptak, ez az összeg azonban kórházanként eltérő volt. A Szent Imre kórházban például a fertőzöttek mellett dolgozók márciustól bruttó 100 ezer forintot, az egyéb pácienseket ellátók 70 ezret, a műszaki-gazdasági hátteret biztosítók 50 ezret kaptak. De hasonló többlet járt a Korányi Pulmonológiai Intézetben és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben is.
Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) általános alelnöke szerint Budapesten a szakdolgozók egynegyedét, vidéken jelentős részüket kényszerszabadságolták, különösen ott, ahol csak 16-20 koronavírusos beteg került be a adott kórházba. Az ilyen helyeken a dolgozók havonta legalább két hétig úgynevezett állásidőn voltak. A havi bérük már azzal is 25-30 százalékkal csökkent, hogy nem tudtak ügyeletet, éjszakai műszakot vállalni. Sokuk ezekben a hónapokban alig visz haza nettó 120-140 ezer forintot.
A Népszava megkérdezte az Állami Egészségügyi Ellátóközponttól, hogy tudomásuk szerint mennyire csökkent a járvány alatt a munkavállalóik jövedelme, és azt a választ kapták, hogy a kórházak saját költségvetésük terhére adhatnak juttatást, attól függően, hogy milyen szerepet vállaltak a koronavírus elleni védekezésben. Szerintük volt olyan intézmény, ahol szakorvosok és szakdolgozók kaptak fejenként 20-40 ezer forint határozott idejű bérkiegészítést, máshol azok, akik az izolációs vagy karantén osztályokon zajló munkában vettek részt, a teljesített órákat emelt szorzóval (180 százalékkal) számolták el márciusban és áprilisban.
Egészségügyi Világszervezet: a koronavírus-járvány második hulláma télen érkezik majd
