Betörőkkel készített interjúból kiderült, milyen szempontok alapján választanak célpontot.

Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) a korábbi éveket felölelő statisztikái alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy a vagyon elleni bűncselekmények hazánkban extrém méreteket öltöttek. A kutatást idéző Saffortszéf szerint Magyarországon átlag kétpercenként történik ilyen bűncselekmény, amelyből minden hatodik betöréses lopás, a leggyakrabban pedig a sértettek gondatlanságának köszönhető, hogy ki tudták fosztani őket. Átlagosan 43 ezer betöréses lopás történik évente, és a jogsértések 60-70%-a vagyon elleni bűntett.

Összegző áttekintésű

Az elkövetők személyazonosságának kiderítése igen nagy százalékban marad eredménytelen, ami részben annak is köszönhető, hogy a sértettek nem rendelkeznek pontos vagyoni leltárral és csekély a vagyoni védelmük, s a bűncselekményt késve jelentik, mialatt akaratlanul is megsemmisítik a hátrahagyott nyomokat. Tíz éves időszakot vizsgálva, a betöréses károk összege több, mint 15 milliárd forintra rúg évente, és az 1999-es év 78,2 %-ához képest 2008-ban a betöréses lopások 77,7%-ában még mindig ismeretlen maradt az elkövető. Területileg átrendeződések történtek a bűnözési kedvet illetően. A fővárosban és Pest megyében némileg csökkent a vagyon elleni bűncselekmények száma, míg Borsod-Abaúj-Zemplénben megnövekedett, és a nagyvárosok lakótelepi lakásai, társasházai helyett a bűnözők jobban preferálják a kisebb települések kertes ingatlanjait. Ünnepnapok alkalmával pedig megugrik a betörések száma (pl. aug. 20-a).

A betörők módszerei

Egy fogvatartott betörőkkel készített interjúból kiderült, milyen szempontok alapján választanak célpontot, mi csábítja, és mi riasztja őket tervük végrehajtásában. A 139 interjúalany közül 30-an voltak profik egyénenként magas bűntett számmal, míg a többiek inkább alkalmanként besurranó tolvajok, s legtöbbjük már 18 éves kora előtt elkezdte a szakmát. A megkérdezettek 14%-ának nem voltak előzetes szempontjaik, zömük viszont előre átgondolt tervvel indult kifosztani. A meglovasított étékek többnyire ugyanazok: készpénz, ékszer, bankkártya, könnyen mozdítható műszaki cikkek (mobiltelefon, laptop stb.), kisebb értékes tárgyak, ill. a házban hagyott slusszkulccsal az autó is, de vidéken színesfém elemeket (pl. ereszcsatorna) és egyebeket is (élelem, háziállat, takarmány) eltulajdonítanak.

A legfontosabb szempontjaik: üres legyen a lehetőleg riasztóberendezés és megfigyelőeszközök nélküli, láthatólag nívósabb, kiszemelt ingatlan és tanúk se legyenek, könnyű legyen a bejutás (nyitva hagyott nyílászárók, biztonsági zár és kutya hiánya, átláthatatlan kert) és a menekülés. Vannak azonban, akik kifejezetten a magas szinten védett, ill. az új építésű épületeket helyezték előtérbe, mivel ott nagyobb értékeket találnak, az új műanyag nyílászárók pedig könnyen olvaszthatók. A magas falak és zárt kerítés pedig nem elriasztja, hanem odacsábítja a betörőket, hiszen míg dolgoznak, takarva maradhatnak. A városi kertes házak után a tanyák a következő célpontok. A szerényebb körülményű bérházakat és lakótelepi lakásokat nem igazán szeretik, de akik mégis ezeket választják, már erre a területre specializálódtak, valamint nagy valószínűséggel ők maguk is ilyen környéken laknak. A kedvenc módszer továbbra is a nyílászárók felfeszítése, de kietlenebb helyen egyszerűen csak betörik az ablakot. Egy átlagos betörés mindössze negyed órát vesz igénybe, ami miatt minimális a lefülelés esélye. Mivel a lebukás veszélye miatt a gyorsaságot és könnyű hozzáférhetőséget szeretik, kifejezetten ajánlott pl. többlépéses védelemmel ellátott, riasztóba is beköthető, beépített bútorszéfben tartani az értékeinket!