Az Európai Uniótól érkező források hazahozataláról számolt be hétfői parlamenti felszólalásában Vitézy Dávid közlekedési miniszter. Azt mondta: lezárultak az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások, a helyreállítási terv végleges szövege elkészült, és várakozásai szerint az uniós tagállamok pénzügyminiszterei még ezen a héten jóváhagyhatják a megállapodást.

Szerinte összesen 16,4 milliárd euró, vagyis közel 6000 milliárd forint érkezhet Magyarországra, amelyet a közszolgáltatások, a közlekedési és energetikai infrastruktúra, valamint az egészségügy fejlesztésére fordítanak.

„Lezárultak a tárgyalások”

Vitézy úgy fogalmazott: a Bizottsággal sikerült véglegesíteni a helyreállítási tervet és a szükséges mérföldköveket, így már csak a tagállamok jóváhagyása van hátra.

Szerinte, ha a pénzügyminiszterek is rábólintanak a megállapodásra, kijelenthető lesz, hogy Magyarország visszaszerezte a korábban befagyasztott uniós támogatásokat.

Öt állítást cáfolt

Beszédének jelentős részében a korábbi Fidesz-kormány politikáját bírálta, és öt olyan állítást sorolt fel, amelyeket szerinte az elmúlt években a közvélemény félrevezetésére használtak.

1. Nem Ukrajna miatt maradtak el a pénzek

Vitézy szerint nem igaz az a korábbi kormányzati állítás, hogy az uniós források Ukrajnához vagy annak uniós csatlakozásához kapcsolódtak volna. Azt mondta, a tárgyalások során Ukrajna kérdése nem szerepelt a feltételek között.

2. Nem kellett változtatni a migrációs politikán

A miniszter azt is kijelentette, hogy az uniós forrásokért cserébe Magyarországnak nem kellett módosítania migrációs szabályait vagy feladnia határvédelmi politikáját.

3. A Fidesz nem tudta volna hazahozni a támogatásokat

Vitézy Dávid szerint ezt bizonyítja, hogy az előző ciklusban több mint 2 milliárd eurónyi uniós támogatás végleg elveszett.

Állítása szerint ezekből a forrásokból többek között:

• városi és elővárosi közlekedési fejlesztések,
• vasútfejlesztések,
• árvízvédelem,
• megújuló energetikai beruházások,
• kórházfejlesztések,
• valamint vidékfejlesztési programok valósulhattak volna meg.

A miniszter azt is kifogásolta, hogy a helyreállítási terv projektjeinek mindössze mintegy egynegyede indult el a kormányváltás előtt.

4. Magyarországnak szüksége van az uniós pénzekre

A miniszter vitatta azt a korábbi kormányzati állítást is, miszerint az ország uniós támogatások nélkül is megfelelően működhetne.

Szerinte az uniós források nélkül nem lehetne érdemben fejleszteni a vasutat, a kórházakat, az oktatást és az energetikai rendszereket, miközben a költségvetés hiánya is jelentősen magasabb lenne.

5. A vita valójában a korrupció elleni intézkedésekről szólt

Vitézy szerint a befagyasztott pénzek felszabadításának valódi feltételei az átláthatósági és korrupcióellenes intézkedések voltak.

Példaként említette:

• a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítását,
• az Integritás Hatóság megerősítését,
• a magántőkealapok átláthatóbb működését,
• a nemzetbiztonsági kivételek szűkítését a közbeszerzéseknél,
• valamint az állami vagyonkezelés szabályainak módosítását.

Állítása szerint ezeket az intézkedéseket az előző kormány nem kívánta végrehajtani, ezért húzódtak el az egyeztetések.

„Most már a fejlesztésekre lehet koncentrálni”

A felszólalás végén Vitézy úgy fogalmazott: az új kormány ötven nap alatt lezárta az uniós tárgyalásokat, benyújtotta a szükséges jogszabályokat, és megszüntette azokat a politikai konfliktusokat, amelyek szerinte éveken át akadályozták a források megszerzését.

A miniszter szerint ugyanakkor a korábban végleg elveszett több milliárd eurónyi támogatást már nem lehet visszaszerezni, ezért ezek a fejlesztések – például a vasúti járműbeszerzések vagy több közlekedési beruházás – végleg elmaradtak.

indexkép: MTI, Szigetváry Zsolt