Így változtak a Heves megyei fizetések az elmúlt évtizedben

Megduplázódott a megyék többségében az elmúlt évtizedben a nettó fizetések értéke, ám a budapesti bérekkel összevetve a dinamikus felzárkózás ellenére sem csökkent számottevően a vidéki keresetek lemaradása – írja a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal területi statisztikái alapján.

A lap a 2010 és 2021 első félév közötti változást vizsgálta. Mint írták, a legnagyobb bérkiáramlás ez idő alatt Győr-Moson-Sopron megyében volt, ahol 130 ezer forintról 303 ezerre, azaz 131 százalékkal nőttek a nettó keresetek, az ország egyik legszegényebb megyéje, Szabolcs-Szatmár-Bereg azonban továbbra is sereghajtó, arányaiban is kisebb volt a béremelkedés üteme (105 ezerről 196 ezerre). Abban sem történt változás, hogy még mindig Budapesten keresik a legtöbbet a munkavállalók, a 351 ezer forintos nettó több mint a duplája a tíz évvel ezelőtti bérszintnek. 

Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója a regionális egyenlőség lehetséges okaként megemlített, hogy az iparosodottság és a bérszint összefügg, " ráadásul az ipari keresetek magasabbak a nemzetgazdasági átlagnál, vagyis a több ipar felfelé húzza a területi bérszintet". A szakértő rámutatott: a négy leginkább iparosodott megye közül három esetében a bérszint is magasabb. A legnagyobb értéket előállító Győr-Moson-Sopron megye után a sorban Komárom-Esztergom és Fejér következik, amit a fizetési rangsor egy az egyben lekövet, e három megyében a legmagasabb a nettó átlagbér (nettó 303 ezer, 281 ezer és 276 ezer forint). Ami Baranyát, Zalát és Békést illeti, ebből kettő a legkevésbé iparosodott megyék közé tartozik, Zala ipari termelése azonban majdnem közepes szintű – tette hozzá.

A szakember szavait a statisztika is megerősíti: a kevésbé iparosodott megyékben jóval lassúbb volt a bérkiáramlás, Békés megyében például a második legkisebb (89 százalékkal nőttek a nettó keresetek), és az átlagfizetés (207 ezer forint) is országosan az utolsó előtti.

A bérfelzárkózásban nem sokkal lemaradva Csongrád-Csanád (241 ezer forint) és Bács-Kiskun megye (238 ezer forint) következik – ez utóbbiban 2010-ben még országosan az ötödik legrosszabb fizetést (nettó 111 ezret) vihették haza a munkavállalók, de az idei első fél évben már több nyugati megyét is megelőzött, nem függetlenül attól, hogy 2010 óta a megye által előállított ipari termelés értéke megháromszorozódott.

Matheika Zoltán ezzel együtt arra is felhívta a figyelmet, hogy az iparosodottság önmagában nem elég, például a szintén erős iparral rendelkező Jász-Nagykun-Szolnok megye átlagbérszínvonala (231 ezer forint) viszonylag alacsony, annak ellenére, hogy az egy főre jutó ipari termelési érték a negyedik legmagasabb. Ezt azzal magyarázta, hogy az egyes ipari alágak bérszintjei között is jelentősek a különbségek, amit részben a szellemi és a fizikai dolgozók iparáganként eltérő aránya is nagyban befolyásol.