Lezártak egy egri útszakaszt, nagy a zavar a környéken
“Már az egész falu erről beszél” – mondja szarvaskői kísérőm, miközben a község közelében eredő Margit-forrás felé lépdelünk éppen. A forrás ügye alaposan felkavarta az Egerhez közeli, páratlan fekvéső, mindössze pár száz fős település életét: a helyiek közül sokan mélységesen fel voltak háborodva, és ennek időnként az utcán, időnként pedig a közösségi felületeken adtak hangot.
Hogy mi bőszítette így fel a szarvaskőieket? A falu alpolgármestere, Nahóczki László – aki egyben az Egererdő egyik főerdésze is – a Bükki Nemzeti Park területén eredő Margit-forrás vizét a saját (egyébként információink szerint néhány éve az önkormányzattól vásárolt, kerítéssel körbevett) telkére vezette, ahol időközben átfolyós medencéket alakított ki, azokba pedig pisztrángokat telepített. Azt már csak a helyi idegenvezetőm teszi hozzá, hogy mindez egyértelműen anyagi haszonszerzés céljából történt, a faluban azt beszélik, hogy az alpolgármester már a 2024-ben esedékes szilvásváradi fogathajtó világbajnokságra – pontosabban az azzal érkező vendégáradatra – készülhetett az elgáncsolt pisztrángbiznisszel.
A falubeliek elképedését és haragját csak fokozta, hogy a forrás vizének elvezetéséhez használt csövek az önkormányzat tulajdonát képezik, az alpolgármester lényegében csak elemelte, ideszállította őket a falu egy másik pontjából, a Tölgyfa utcából. A hosszú ideje érintetlenül álló csövek eltűnése az eredeti, jól megszokott helyükről persze többeknek is feltűnt, csak idő kérdése volt, hogy valaki felfedezze, az égen-földön keresett csöveknek valaki vagy valakik a forrás környékén találtak új funkciót.
A csövek egy mintegy 100-150 méteres szakaszon szállították a Margit-forrás vizét: előbb az Eger-patak felé vezető ér nyomvonalát követve, majd az afölött átvezető, a MÁV tulajdonában lévő vasúti hídnál elkanyarodtak, és egyenesen a Nahóczki-telek bejárata felé vették az irányt. Ezen az útmenti szakaszon levágott ágak, gallyak rejtették a csövet, ami aztán újabb kanyart vett, és az út földjébe ásva érte el a telekhatárt. Itt a forrás vize a medencékbe folyt, de a rendszer megálmodója még arra is gondolt, hogy a telkére érkező víz egy részét egy túlfolyón keresztül visszavezesse az Eger-patakba.
A MacGyveri megoldásokról a Szarvaskőben láttam, hallottam! nevű, nyilvános Facebook-csoportban egy teljes galériányi képet tettek közzé, ami szinte nyomban felkorbácsolta a kedélyeket a falu életében. A fotókon megörökített állapot helyi informátorunk szerint három-négy hétig állhatott fenn. A fényképek közül néhányat – a szerző, Wächter Helga engedélyével – mi is bemutathatunk:
#GALLERY_174#
(A teljes galériát a Szarvaskőben láttam, hallottam! csoportban lehet elérni.)
Veszélyben a szalamandrák, de mit számít, ha kell a víz
A beavatkozás az Eger-patak felé vezető ér vizét elapasztotta, veszélybe sodorva ezzel az itteni faunát. A forrás környéke ugyanis a különböző békafélék mellett például az Európa számos országában, így Magyarországon is védett foltos szalamandráknak is állandó lakó- és szaporodóhelye, ezek szaporodási időszaka pedig hazánkban éppen április és május hónapokra esik.
Ahogy említettem, a Margit-forrás a nemzeti park területén, ráadásul pont az Egererdő Zrt. által kezelt erdők egyikében ered – a fák közé vezető szekérút sorompója után erre táblák is emlékeztetnek és figyelmeztetnek. És egyébként is: a lápok, szikes tavak, víznyelők, kunhalmok és földvárak mellett a források is "Ex lege" (a törvény erejénél fogva) védett természeti területnek minősülnek. De ezt egy erdész bizonyára magától is tudja.
Mikor a forráshoz érünk, a csöveknek már nyoma sincs, lassacskán az érbe is visszatért az élet, csak a fényképeken látott szüretelőkád, valamint a földben elvezetett cső helye emlékeztet a korábbi állapotokra. Ezen egyikünk sem lepődik meg, a faluban már korábban híre ment, hogy Nahóczki László igyekezett helyreállítani a korábbi állapotokat – vélhetően a Facebookon időközben terjedni kezdő képek és a fortyogó közhangulat hatására.
Ekkor már a közeli telek két medencéjét is részben leeresztett állapotban találjuk, a kerítésen túlról pisztrángok nyomát sem látjuk bennük. Mint megtudom, az akkori alpolgármester a forrás vizétől az éj leple alatt igyekezett megszabadulni: az egyik éjszaka Szarvaskő újtelepi részéről jelezték, hogy egy hangosan üzemelő aggregátor miatt nem tudnak aludni, a hangok pedig egyenesen a Nahóczki-telekre vezették a kiérkező polgárőröket.
Ha nem kerülnek fel a képek a Facebookra, nem jelentik az esetet a BNPI-nek, onnan nem megy tovább az ügy a kormányhivatalhoz, ez a cső valószínűleg még mindig itt lenne.
A forrás vizének eltérítése és az itteni élővilág veszélyeztetése miatt az egyik helyi lakos értesítette a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) illetékes természetvédelmi őrét, aki napokon belül megjelent a helyszínen, ahol dokumentálta és jegyzőkönyvezte a látottakat. “Mivel a BNPI nem hatóság, ilyenkor csak ennyit tehet, szakvéleményt ad ki, hogy a helyszínen természetkárosítás történt, a jegyzőkönyvet viszont továbbítania kell a kormányhivatalnak mint illetékes hatóságnak” – magyarázza a neve elhallgatását kérő helyi kísérőnk.
Április utolsó hetén a kormányhivatal is megjelent a helyszínen, ekkorra azonban Nahóczki már eltüntette a nyomokat. A BNPI után ők is jegyzőkönyvezték az esetet, a falubeliek úgy tudják, hogy egy csekély pénzbírsággal megúszhatja az ügyet – már ami a közvetelen jogi következményeket illeti, a többiről meg majd egy kicsit később.
Egri középiskolások végezték el a piszkos munkát
De más pikantériája is van az ügynek: a Margit-forrás területét kb. egy héttel a becsövezés előtt egy osztálynyi diák takarította ki. Március végén az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola egyik tizedikes osztálya három Szarvaskőhöz közeli forrás környékét is kipucolta az Egererdő vezényletével. A kamaszkezek a Margit- mellett a közeli Hubertus-, valamint a falu túlsó végén, a mónosbéli elágazásnál található Teréz-forrás környékét is rendbe rakták.
Teremtésvédelmi Nap nálunk. Március 25-e Teremtésvédelmi Nap az Egri Főegyházmegyében, ezen a napon különös hangsúlyt...
Közzétette: Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Koll. – 2022. március 25., péntek
Noha az iskola erről szóló Facebook-posztja csupán három meg nem nevezett egererdős munkatársat említ, a bejegyzésben megosztott galéria képein Nahóczki László is többször felbukkan. A szarvaskői kísérőnk szerint a diákok akciója előtt a Margit-forrást lényegében elrejtette a rendezetlen környezet, a gazos, elburjánzott növényzet, neki sokáig például fogalma sem volt, hogy az út mellett, “benn a dzsumbujban” egy forrás ered, hiába haladt már el itt korábban számtalanszor. “Ha nem jönnek ide ezek a gyerekek, és végzik el neki a piszkos munkát, biztos vagyok benne, hogy nem tudta volna lefektetni ezeket a csöveket” – mondja.
A Teremtésvédelmi nap alkalmából az osztállyal elmentünk Szarvaskőre túrázni, szemetet szedni és forrást takarítani. Vonattal utaztunk és Szarvaskőben reggelivel vártak minket. Utána neki is láttunk a feladatnak, a források kitakarításához. Néhányan a Teréz forrást takarították ki, míg a többiek a Margit forrást tették rendbe. A forrásokat gereblyével, ásóval, vasvillával takarítottuk ki. Jó hangulat volt a munka közben, mindenki kivette a részét. Az utolsó állomás a Szent Hubertus forrás volt, ami nekünk a legjobban tetszett. A szemétszedés során összegyűlt egy nagy zsák szemét és a nagyobb gallyakat egy kupacba gyűjtöttük. A vonat indulása előtt aki szeretett volna, felmehetett a szarvaskői várba egy testnevelés ötösért
– fogalmazták meg aznapi élményeiket a tizedikes diákok.
Saját magát ütötte ki a pisztrángokkal az alpolgármester
Bárki térítette volna is el a forrás vizét, a falu élete minden bizonnyal felbolydul, a szarvaskőieknél (legalábbis egy jelentős részüknél) mégis az tette be igazán a kaput, hogy a természetkárosító beavatkozást egy olyan erdész követte el, aki hamarosan a község első embere lett volna.
A pisztrángbotrány csúcsán, április második felében, Szarvaskő polgármestere, Szabóné Balla Marianna a falu nyilvánossága számára is bejelentette, hogy a hónap utolsó napjával lemond polgármesteri mandátumáról. Az erről szóló nyilatkozatát azonban már hetekkel korábban, április első napján megküldte Nahóczki László alpolgármesternek, aki a bejelentés szerint májustól a falu ideiglenes polgármesterévé lépett volna elő.
Fájó szívvel hoztam meg ezt a döntést, annál is inkább, mert nemcsak a polgármesteri mandátumról mondok le, hanem Szarvaskőtől, második szülőfalumtól is búcsút veszek. (...) Az időközi választásokig a polgármesteri teendőket Nahóczki László alpolgármester fogja ellátni. Bízom abban, hogy az időközi választáson olyan polgármestert tudnak választani, aki sikeresen viszi tovább az elkezdett projekteket és mindent megtesz a település fejlődéséért és azért, hogy jó legyen itt élni. Kérem, legyenek majd hozzá türelemmel, mert senki nem születik polgármesternek, adjanak neki időt, hogy bizonyítani tudjon
– írta az április 21-én közzétett közleményében.
Nahóczki magyarázkodásának aztán a Mediaworks Heves megyei kiadványa, a Heol biztosított felületet: szerinte az ellene felhozott vádak alaptalanok, egyébként meg politikai indíttatású botránykeltés történt, ugyanis – mondja ő – élnek olyanok a faluban, akiknek az az érdeke, hogy április 3. után se legyen nyugta az ittenieknek.
A személyem ellen felhozott vádak politikai indíttatásúak és alaptalanok. A környezetünkben vannak olyan emberek, akiknek szúrja a szemét ez a beruházás, a bejelentés időzítése sem véletlen. Az országgyűlési választások után nem hagyják, hogy elüljön a politikai vihar, folyamatosan fenn akarják tartani az indulatokat Szarvaskőben
– mondta a megyei lapnak.
A faluban élők szerint Nahóczki azt is tagadja, hogy kereskedelmi céllal ásatta magának a pisztrángos medencéket, a szarvaskőiek úgy tudják, azzal igyekezett magát tisztára mosni, hogy magáncélra épültek a medencék. Bár nehéz azt elképzelni, hogy valaki azért alakít ki a telkén mindjárt két pisztrángos medencét is, mert délutánonként a halakban szeretne gyönyörködni.
Ahogy számítani lehetett rá, a május 2-ra, hétfőre, meghirdetett rendkívüli testületi ülésen Nahóczki László lemondott alpolgármesteri tisztségéről, majd felkérte a szarvaskői Öko-Park Panzió Kemping és Kalandparkot vezető dr. Zsirai Sándort, hogy vállalja el az alpolgármesteri tisztséget. Zsirai elfogadta a kinevezést, majd javaslatot tett a képviselőtestület feloszlatására, amit a képviselők egyhangúlag megszavaztak.
"A képviselő-testület név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondta feloszlását. Az időközi választást három hónapon belüli időpontra kell kitűzni, ekkor új polgármestert és testületet választanak. A képviselők már felkérték a helyi választási bizottságot, hogy a helyhatósági választás kiírásáról, annak időpontjáról döntsön" – nyilatkozott Nahóczki újra a Heolnak, amely szerint a döntéshozók a választásig ügyvivő testületként intézik a település ügyeit.
Szerintem ez a legjobb, ami ebben a helyzetben Szarvaskővel történhetett: így se polgármesterünk, se képviselőtestületünk, tiszta lappal indulunk, az időközi választásig senki nem nyúlhat bele a falu életébe
– magyarázza az Egri Ügyek szarvaskői forrása.
A helyi informátorunk szerint a történtek erősen megosztják a település lakóit: az egyik tábor úgy látja, Nahóczki hibázott ugyan, de követtek már el ennél nagyobb disznóságokat is a történelem során, míg a másik oldal elfogadhatatlannak tartja, hogy egy erdész, aki ráadásul a falu első embereinek egyike, önkényesen rendelkezik a község és a természet javaival.
Még mindig a Margit-forrás mellett állunk, amikor egy pillanatra elgondolkodik, majd kifakad:
A legtöbbünket a gátlástalan felsőbbrendűség-érzet háborította fel leginkább ebben a történetben. Tudjuk, hogy ez csak egy kis forrás, de ha mindenki úgy gondolkodik, mint ő, az vajon hová vezet?! Az lesz a jövőnk, hogy bárki megtehet bármit, bármelyik forrást elvezetheti bárki? Akkor mi marad? És mi lesz a gyerekeinkkel? Ők nem láthatnak foltos szalamandrákat? Nem, ezt nem tehetjük meg velük. És ennek az embernek sincs több joga, nem lehet több joga az élethez, mint bármelyik szarvaskői szalamandrának.
A szarvaskői Margit-forrásról
Szeretné felkeresni a forrást? Vagy egyszerűen csak tudni szeretné, hol ered pontosan? Segítünk! Ha autóval szándékozik megközelíteni a forrást, és Eger irányából érkezik, akkor a Szarvaskő előtti utolsó nagy kanyarban kell jobbra letérni a 25-ös főútról, majd az Eger-patakon átgázolva máris a Nahóczki-telek mellett találjuk magunkat, ahonnan már tényleg csak egy köpés a forrás.
Célszerűbb (és környezettudatosabb) viszont gyalogosan megközelíteni a helyszínt, amit a falu központjából könnyedén megtehetünk, ha az Állomáskerti Szabadidőparkon átvágva (kutyások a Vasút utcán kerülve) Szarvaskő keleti csücske felé, az útról is jól kivehető Tó-bérci kőfejtő irányába indulunk, majd a vasúti hidat elhagyva az erdő és az Újhatár-völgy felé fordulunk.
“A forrás vízhozama évszakonként és évenként változó. Változó a víz hőmérséklete is. Schréter Z. 1939. VII. 12-én 9 órakor 12 C° hőfokúnak mérte, ekkor a levegő hőmérséklete 22 C° volt, 1950 nyarán a déli órákban 14 C° hőmérsékletűnek tapasztaltuk. Általában a forrás és csermely vize hideg” – olvasható egy az ötvenes évekből származó természettudományos tanulmányban (Dr. Lukács Dezső—Vajon Imre: Jegyzetek a Bükk vizeinek állatökológiai és állatföldrajzi viszonyaihoz), amely az Egri Pedagógiai Főiskola egyik évkönyvében jelent meg.
A forrás környéke egykor kedvelt kirándulóhely volt – hiszen csupán néhány száz méterre van innen a közeli Hubertus-forrás, de igazán nincs messze a Les-rét sem –, a neve nagyjából a harmincas évektől rendre felbukkant a régi lapokban, a korabeli cikkek alapján táboroztak itt cserkészek, szervezett ide kirándulást például az Egri Keresztény Iparoskör, a miskolci vasutas kongregáció, a Katolikus Legényegylet, valamint több régi természetjáró kör is.
Hatalmas kedvencem az egyik debreceni katolikus gimnázium beszámolója a húszas évek első feléből, amiből remekül kirajzolódik, hogyan vakációztak az alföldi srácok a Bükk hegyei közt alig pár évvel a trianoni békediktátum aláírása után:
A sok tervezgetés a szövetségi sátrak megérkezésével végre valóra vált és a csapat 20 tagja 1923 július 7-én reggel a füzesabonyi vonathoz csatolt teherkocsiban útnak indult Eger közelében fekvő Szarvaskő határába. Itt az egri érsekség egy kies fekvésű völgyében ütötte fel tanyáját a csapat, a Margit-forrás mellett, az öreg tölgyfák alatt. Mindig emlékezetes lesz a megérkezés napjának délutánja, midőn a sátrak helyét kiválasztva, a sátrakat először rögzítettük a táborozásra. (...) A táborból kirándulásokat tettünk : két ízben Egerbe, egy ízben a szarvasközi (sic!) várromhoz, a Tóhegyre, Bélapátfalván át Szilvásvárad gyönyörű, szinte mesébe illő vidékére, megnézte a csapat a mikófalvi passiójátékot és jelen volt a Boriska tárna szentelésén.
A Margit-forrás ügyével kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a kormányhivatal és a BNPI felé is, amennyiben érdemi válaszokat kapunk, cikkünket frissítjük, vagy írunk egy másikat.
(Indexkép: Nyitrai Zsolt / Facebook)