Buzi, hazug szar - megint nagyot gurítottak az egri ún. városvezetők
Az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát Magyarországon először 2018. április 21-én diagnosztizálták, egy Gyöngyös mellett található vadászterületen elhullott vaddisznóban. A kór azóta is jelen van, és Csirke László, az Agrárminisztérium Bükki tájegységének fővadásza arról tájékoztatta a Heves Megyei Hírlapot, hogy a vírus az eltelt több mint két év alatt már megjelent Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, Pest és Komárom-Esztergom megyében.
A vadászterületek öt kategóriába rangsoroltak: alacsony, közepes, magas kockázatú, illetve fertőzött terület, ezen belül szigorúan korlátozott terület. Heves megye egésze a fertőzött kategóriába tartozik, a 62 vadászatra jogosultból 46 már szigorúan korlátozott területnek minősül, s ezen besorolástól függnek a vadászatra jogosultak feladatai
– magyarázta a fővadász.
Az ASP leküzdésére, továbbá a betegség megelőzésére és korai felismerésére vonatkozó intézkedések hatékonyságának növelése érdekében idén március 6-án az országos főállatorvos határozatot adott ki, amely szabályozza a sertéstartók, vadgazdálkodók, vadászok, állatorvosok feladatait.
Fotó: pixabay.com (Képünk illusztráció)
A feladatok közé tartozik egyebek között az elhullott vaddisznók szervezett keresése, amelyet Csirke László elmondása szerint általában a vadászatra jogosult alkalmazásában álló hivatásos vadászok vagy jó területismerettel rendelkező vadásztársasági tagok végeznek. A hullák megtalálásáért, azokból vett szabályos mintavételért és ártalmatlanításért pedig állami kártalanítás illeti meg a vadászatra jogosultat.
Emellett a fővadász tájékoztatása szerint egy másik feladat a vaddisznóállomány intenzív gyérítése, amivel a fertőzési láncot igyekeznek megszakítani. Ezt a tevékenységet azok a vadászok végezhetik, akik egy járványvédelmi vadászképzésen sikeres vizsgát tettek, és szintén jár érte az állami kártalanítás.
Az úgynevezett diagnosztikai kilövéssel terítékre került állatokat, valamint a hullakeresés során megtalált, és még szállítható állapotban lévő vaddisznókat gyűjtőhelyekre szállítják, amelyekből Heves megyében öt üzemel Csirke László elmondása szerint. A gyűjtőhelyekről aztán az ATEV Zrt. szállítja tovább megsemmisítésre a tetemeket. Azokat a disznókat pedig, amelyeket a hullakeresés során már önemésztett állapotban találnak meg, helyben elássák.
Emlékerdőt telepítenek Felsőtárkány közelében, a hazai vadászati világkiállítás apropóján
