Farkasoknak tulajdonított támadások a környéken: nyomokat és mintákat vizsgáltak, itt az eredmény

Portálunk is többször cikkezett a közelmúltban a környéken talált tetemekről, amelyek kapcsán többen farkastámadásokra gyanakodtak. A Bükki Nemzeti Park már akkor jelezte, hogy elhamarkodottnak tartják ezt a következtetést, amíg a helyszíneken vett mintákat nem vizsgálják meg, nem lehet biztosat mondani. A minták genetikai elemzése mostanra befejeződött, az eredményeket a nemzeti park hétfő délután közleményben ismertette, – mint írták – "a hazai nagyragadozókkal kapcsolatosan terjesztett megalapozatlan információk terjedésének, és azok terjesztésének megelőzésének érdekében".

A park honlapján közzétett közlemény szerint ők novemberétől nyolc, a bejelentők által ismeretlen fajnak, illetve farkasnak tulajdonított predáció (ragadozás) kapcsán végeztek helyszínelést, juhok és szarvasok teteménél. Ezek közül mindegyik esetre igaz, hogy a helyszín tágabb környéke a hazai nagyragadozók ismert állandó élőhelyének tekinthető (három esetben Erdőkövesden, kétszer Kácson, másik két esetben Mátranovákon és egyszer Miskolcon helyszíneltek). 

"Az esetek helyszínelése során munkatársaink a rutinszerűen végzett nyomrögzítés mellett, az esetleges szubjektív véleményalkotás hibáinak elkerülése érdekében genetikai mintavételeket is végeztek a tetemekről. Az észlelt, a potenciális ragadozótól származó harapásnyomok esetében a harapásnyomok, a prédafeltörési felületekről vett nyálminták, illetve a zsákmányolások közelében (pl. a haszonállat tartási helyének védelmét szolgáló kerítésen, feltételezhetően a támadások alkalmával fennakadt szőrszálak) gyűjtött szőrminták kerültek begyűjtésre a faji azonosítás érdekében. Egy esetben a predáció helyszínére visszatért, csapdázott kutya egyedből vett további minta is az elemzés tárgyát képezte" – részletezte közleményében a nemzeti park.

A begyűjtött mintákat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetébe elemezték. A vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy

egyes esetekben nem is egy, hanem több kutya egyed DNS-ét azonosították.

Ezek az eredmények összecsengenek az elmúlt években tapasztaltakkal. Néhány esetben a hazai tapasztalatok is igazolják a nem kellő felkészültséggel őrzött háziállatok farkasok általi fogyasztását, a farkasnak tulajdonított eseteknek azonban csupán töredéke igazolhatóan farkas. Jelen esetben egyik esetben sem volt farkasnak köze a predációhoz. Ezt a prédaállatokon látható zsákmányolási nyomok az esetek nagy részében már előrevetítik, de a részletes genetikai vizsgálatok tudják bizonyítani egyértelműen a ragadozó faji hovatartozását.

– fogalmazott közleményében a Bükki Nemzeti Park igazgatósága.

Hangsúlyozták, hogy a vadászható fajok rendszeres és természetes fogyasztói a hazai nagyragadozók, farkasok, azonban a természetben szabadon járó egyedek nagyságrendjénél fogva is számos esetben kóbor kutyák az elkövetők (ahogy a mátranováki gímszarvas esetében is).  

A jelentős médiavisszhangot kapott eset azért is tanulságos, mert a megalapozatlan véleményalkotás, és annak terjesztése nem a valós helyzetet mutatja. A fenti eredmény jelzi, hogy az elmúlt néhány, a nagyragadozók megtelepedése óta eltelt évtized még kevés volt ahhoz, hogy a témában érdekeltek mindegyike kellő megalapozott véleményt tudjon alkotni, rendelkezzen az ismertté váló esetek tárgyilagos értékeléséhez szükséges ismeretekkel.

– írták.

A park közlése szerint a mintaelemzések részletes adatait egy tudományos közleményben ismertetik.

(Indexfotó: pikrepo.com – Képünk illusztráció)