Elindult a nyomozás a Lenkey-ügyben az adatok visszatartása miatt
A nagyragadozók visszatérése Magyarországra új kihívásokat jelent az Északi-középhegység területén gazdálkodóknak. A témában a napokban tartott Parádfürdőn akonferenciát a WWF Magyarország. Az eseményhez kapcsolódóan terepbejárást is tartottak a borsodi Sajómercsén, és a résztvevők egy gazdaságban a gyakorlatban is megismerkedhettek a lehetséges védekezési módszerekkel.
Figyelik az állományok alakulását, de ez nem minden esetben egyszerű
A boon.hu beszámolója szerint Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók program vezetője elmondta: mindhárom nagyragadozó – barna medve, szürke farkas, eurázsiai hiúz – fokozottan védett faj, ezért nem lehet őket kilőni.
A farkasok szaporodó állományokat képeznek az Északi-középhegységben, ami több falkát jelent a Bükkben, a Zempléni-hegységben és az Aggteleki-karsztban, de feltételezhető, hogy már a Börzsönyben is megtelepedtek. A medveészlelések száma szintén nő, amelyeknek azonban csak a felét tudjuk utólag igazolni. Az eurázsiai hiúz pedig annyira rejtőzködő életmódot folytat, hogy az állomány növekedését nehéz megbecsülni.
– ecsetelte Patkó László.
Az állatok mozgásának megfigyelésére és az állomány alakulásának becslésre a vadkamerás rendszert használják a nemzeti parkok. Ez egyébként a gazdaságok környékén a nagyragadozók által okozott kár bizonyítására is alkalmas.
Az ökoszisztéma szempontjából fontos a nagyvadak jelenléte
A WWF szakembere arról is beszélt, hogy a csúcsragadozók védelme teljes együttélési rendszerek harmonikus életét biztosítja.
A nagyragadozók a táplálékpiramis csúcsán helyezkednek el. Korábbi elképzeléseinkkel ellentétben az ökoszisztémák fentről lefelé szabályozhatók. Tehát a nagyragadozók megfelelő számú jelenléte elengedhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon a túlszaporodott nagyvadfajok – vaddisznó, szarvas, őz, dámvad, muflon – állományát szabályozni tudjuk, ezért védelmük kiemelten fontos
– részletezte.
Mit jelent az emberek számára a visszatérésük?
A természetvédő szerint a medve jelenthet egyedül reális veszélyt a kirándulókra.
Extrém esetben válhat veszélyessé a medve az emberre, különösen, ha a humán környezethez alkalmazkodott, és kukázik. A farkastámadások száma elenyésző Európában, és általában veszett állatoktól ered, amelyekből az immunizálási programok miatt egyre kevesebb van.
– magyarázta.
Hozzátette: a WWF Az együttélés lehetséges című kiadványában ad tippeket, hogy a túrázók hogyan kerülhetik el a támadásokat (ez elérhető a szervezet honlapján, IDE KATTINTVA).
A haszonállattartók nyájaiból viszont időről időre ragadnak el állatokat a nagyragadozók, ez ellen fix kerítés- és villanypásztorrendszerekkel, illetve a nagy testű pásztorkutyák – kuvasz, komondor – egyidejű használatával lehet védekezni. Jelenleg a Kuvasz Őr! Nagyragadozóvédelmi Program tud térítésmentesen kuvaszokat juttatni a gazdákhoz. A nemzetipark-igazgatóságok pedig a kármegelőzési keretből villanypásztorrendszereket adnak. "Nagy szükség lenne egy átfogó kártérítési rendszer kidolgozására is Magyarországon" – hangsúlyozta Patkó László.
(Indexfotó: Filip Singer / MTI / EPA)
