Megérkezett az idei első hó
Mentünk korán reggel a tanya felé, hogy megnézzük az állatainkat, s itt is, ott is elhullott bárányokat, juhokat találtunk. Huszonkét haszonállat pusztult el, további tíz sérült példány gyógykezelése jelenleg is folyik. A jelekből egyértelmű szerintünk, hogy farkastámadás történt
– idézi fel a június végi eseményeket Katona Péter Mátranovákon a Népszava újságírójának. A juhokat, szarvasmarhákat és kecskéket tartó férfinek és családjának ez a fő bevételi forrása, számukra nagy érvágás, ha ennyi állatot veszítenek, ráadásul úgy, hogy a kárukat nem téríti meg senki.
Földi Gyula, a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség elnökségi tagja szerint nem ez volt az első farkasos támadás ebben a nógrádi térségben.
A két juhtartó szerint a farkasok egyre beljebb merészkednek az országba, és már teljes családok élnek nálunk kölykökkel együtt.
A mostani támadás véleményük szerint azért aggasztó, mert ezúttal nemcsak felnőtt farkasok portyázhattak, hanem a harapásnyomokból és egyéb jelekből úgy vélik, a kölykökkel karöltve támadtak.
A védekezést nehezíti, hogy a farkas fokozottan védett állat, bántani, elriasztani, megzavarni tilos, aki ilyet tesz, az súlyos büntetést kockáztat.
Ahogy az utóbbi időben megszaporodnak az ilyen jellegű támadások, egyre több állattartó veti fel, hogy valamilyen módon kártalanítani kellene a gazdákat, hiszen a farkas, akár a többi vad, állami tulajdon, az általa okozott kárt pedig az államnak vagy megbízottjának kellene megtéríteni
– mondja Földi Gyula a lap munkatársának. A cikk szerint a legtöbb állattartó ugyan a saját területén kiépítette azt a villanypásztor-rendszert, amely a kisebb ragadozóktól és a kutyáktól segít megvédeni a nyájat, ám ez a fajta kerítés a farkasokat nem képest távol tartani.
Jelenleg a Bükki Nemzeti Parknak (BNP) létezik olyan programja, amelynek keretében 5 hektár bekerítésére igényelhetnek támogatást az állattartók, de a juhászok szerint ez legfeljebb jelképes segítség, mert legtöbbjüknek 50-100 hektáros legelőik vannak.
A nemzeti park másik programja a nyájat őrző kuvaszok visszatelepítése: a tenyésztőtől gyakorlatilag ingyen kapják meg a juhászatok ezeket a fajta nagy testű, őrző-védő kutyákat. A juhászok szerint azonban ez sem igazi megoldás, mert ma már mások a farkasok, mint 200 évvel ezelőtt: nem félnek sem az embertől, sem a kutyától, hisz az utóbbi évtizedekben háborítatlanul élhettek, míg korábban tűzzel-vassal irtották őket. A kuvaszok pedig inkább divatkutyák lettek, kevesen élnek közülük tanyán vagy épp nyáj mellett. A Bükki Nemzeti Park működési területén jelenleg már több mint húsz kuvaszt helyeztek ki állattartó gazdálkodókhoz, kimondottan nagyragadozókkal kapcsolatos védekezési, kármegelőzési céllal, s az elmúlt öt évben ugyanennyi gazdálkodónak nyújtottak támogatást öt, illetve később hatsoros villanypásztorok átadásával.
Katona Péter úgy számol, hogy az elveszett állatok jövőbeni szaporulatát is figyelembe véve jelenleg már többmilliós a vesztesége, ráadásul a jogszabályok szerint még az elhullott állatok megsemmisítéséről is neki kell gondoskodnia.
Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti park zoológiai szakreferense ugyanakkor megjegyzi, a szóban forgó támadások elkövetőit mgé nem sikerült azonosítani, így biztosan még azt sem mondhatják, hogy valóban farkasokról lenne szó.
