Megérkezett az idei első hó
Megkezdődik a Mátrai Erőmű zöld jövőképének kialakítása - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sajtó és kommunikációs főosztálya közös közleményben hétfőn az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a tulajdonos jóváhagyta a Mátrai Erőmű hosszú távú fejlesztési programját, így elindulnak a technológiai átalakítás és a finanszírozási pályázatok előkészítési munkái. A Mátrai Erőmű modernizációja a következő évtized egyik legjelentősebb hazai energetikai projektje lesz. A széntechnológia kivezetése az uniós energia- és klímapolitikai céloknak is megfelel, az átalakítás ezért részben uniós támogatásból valósulhat meg.
Ismertetik, hogy az erőmű technológiai átalakítása négy pillérre épül, amelynek része egy 500 megawatt teljesítményű kombinált ciklusú gázturbinás erőmű és egy 31 megawattos RDF/biomassza tüzelésű blokk építése a visontai telephelyen, továbbá 200 megawattos fotovoltaikus napelempark létesítése a két bánya rekultivált területein, valamint a lignitkészletek alternatív felhasználásaként egy tiszta szén technológiát alkalmazó kísérleti üzem létrehozása.
A fejlesztések eredményeként a mai technikai elvárásokhoz mérten kevéssé hatékonyan működő energiatermelő rendszert modern, karbontakarékos és jóval gazdaságosabb struktúra vált ki, amely az energiastratégiában megfogalmazott céloknak teljes mértékben megfelel, biztosítja az ország és a térség villamos-energia ellátását, ezen felül közvetett módon hatékonyan támogatja több százezer tonna hulladék lerakótól való eltérítését is a hulladék feldolgozási értéklánc megtartásával. Az új működésre való átállás mind az erőműben, mind az ipari parkban és a térségben működő cégek számára hosszabb távon fenntartható munkahelyeket jelent, és javítja az itt élők életminőségét - nyilatkozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a közleményben.
Hangsúlyozzák, "a Mátrai Erőmű a régió kiemelt foglalkoztatója, közvetlenül és közvetve több ezer család megélhetését biztosítja. A jelenlegi bányászati tevékenység többlépcsős átalakulása valósul majd meg, részben átfordul rekultivációs feladatokra, a bányászok egy része tovább foglalkoztatható a bányaüzemekben". Vagyis a minisztérium közleményéből nem derül ki egyértelműen, hogy hány embernek marad meg a munkahelye az erőműben.
Az Egri Ügyek is beszámolt róla, hogy idén márciusban az állami tulajdonú a Magyar Villamos Művek 17 milliárd 440 millió forintért vette meg a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök jóbarátjának számító felcsúti oligarcha érdekeltségébe tartozó cégtől, az Opus Global Nyrt.-től. Ezután az erőmű folyamatosan veszteséget termelt, ennek ellenére volt év, amikor a felcsúti milliárdos 11 milliárd forintos osztalékot vett fel a cégből.
Mivel az erőműben elmaradtak a fontos felújítások, beruházások, továbbá az üzem felelős Magyarország széndioxid-előállításának jelentős részéért (és így a klímaváltozás egyik fokozója, továbbá jelentős összegeket kell fizetni utána széndioxid-kvóták formájában, amelyek a nemzetközi egyezmények alapján feljogosítanak egy adott ipari céget a globális felmelegedést okozó szén-dioxid légkörbe eregetésére), emiatt többször felmerült az üzem bezárásnak gondolata, legutóbb Áder János köztársasági elnök részéről.
Az államfő azonban kimagyarázta nyilatkozatát, amely szerint nincs szó az erőmű bezárásról, Horváth László fideszes országgyűlési képviselő pedig arról tájékoztatta az Egri Ügyeket, hogy a Mátrai Erőmű egy kevésbé környezetszennyező technológiára állhat a jövőben, amely során az erőmű közelében kitermelt lignitet gázneművé alakítják át és azt égetik el áramtermelés céljából.
