Megérkezett az idei első hó
A Belügyminisztérium friss nyilvántartását használva a penzcentrum.hu megvizsgálta, hogy hány magyar település viseli különböző vizeink, hegyeink, tájegységeink nevét, és melyikból van a legtöbb.
A portál cikke alapján Tisza- kezdetű község- vagy városnévből 58 van az országban (megyénkből Tiszanána gyarapítja ezek sorát), ezeket a Zala- előtagú települések csoportja követi (ebből 37 van, illetve +1 község, mely egy az egyben a Zala nevet viseli), a harmadik legtöbbet pedig a Balaton- előtagból találtak, amelyet 32 visel a Balaton környéki települések közül.
A dobogós településeket követik a Nyír- kezdetűek, amelyekből is 33 van, utalva a Nyírség tájegységre. A Somogy- előtagot pontosan 27 viseli, Duna- előtagú településekből pedig 21 van. Bakony hegység nevét 20 magyar település őrzi, Jász- kezdetűből, valamint Kun- és Kiskun- előtagúból pedig 17-17 akad.
Ami a Bükköt és a Mátrát illeti, ezeknek ugyanannyi település köszönheti a nevét: egyaránt 9 helység van mindkét előtaggal (szűkebb hazánkban is kiegyenlített a verseny közöttük, hiszen míg az előbbi csoportot Bükkszék, Bükkszenterzsébet és Bükkszentmárton képviseli, az utóbbit Mátraballa, Mátraderecske és Mátraszentimre).
A településnevek egységesítésekor terjedtek el az előtagok
A cikk megjegyzi, hogy bár a településnevek keletkezésének története nagyon hosszúra nyúlva vissza, az előtagoknak a megszaporodása az utóbbi 100-150 évre tehető. 1898. február 17-én hirdették ki ugyanis "a község- és egyéb helynevekről" rendelkező törvénycikket, amely új fejezetet nyitott a magyarországi települések névadásában. Addig ugyanis számos település rendelkezett több névvel, névváltozattal, illetve előfordult olyan településnév is, amelyet több helység viselt – ezt küszöbölte ki a törvénycikk.
Ezt követően kezdték el a magyarországi községnevek egységesítését, illetve a hasonló településnevek elő- vagy utótagokkal való megkülönböztetését. Emellett az előtagok használatának más funkciója is lehetett: Sík Endre például arról írt, hogy annak idején a "balatonosítás" a körzet gazdasági-idegenforgalmi propagálását szolgálta.
(A címlapfotón Mátraderecske madártávlatból; Kép forrása: ECHO TV / YouTube)
