Bár van elvándorlás, aki marad, az nagyon szeret Heves megyében élni
Eger újra és újra a legélhetőbb magyar városok TOP 10-ében.
Egy tavalyi felmérés szerint a legélhetőbb városok TOP 10-ez listáján Eger is kiemelkedő helyet foglal el. A Hellovidék szerint azért jellemzően a fővárosi kerületek állnak az élen. Az élhetőségi listát az I. és az V. kerület vezeti 83 és 81 százalékos értékkel. A két kerület a legtöbb mutatóban kiemelkedő, egyedül az odavándorlók népességre vetített számában mondható átlagosnak. A top tízes listában a pesti belvárosból (VI., VII., IX.), valamint Budai oldalról is (II., XI., XII.) három-három kerület szerepel az első tíz helyen 62-70 százalékos eredménnyel.
A budai és pesti kerületek mutatói eltérnek egymástól, mivel a II. és a XII. kerület értékei a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak arányát tekintve kiemelkedő, míg a belvárosi kerületek elsősorban a foglalkoztatottságban emelkednek ki. A budapesti rangsor végén a külső pesti kerület állnak 37-41 százalékos eredménnyel. Főként azért, mert innen (XVII., XVIII., XXI., XXIII. kerületek) sok időbe telik a munkába járás, miközben a vizsgált szolgáltatások egy részét sem helyben veszi igénybe a lakosság.
A felmérés eredményéből kiderült, hogy a vidéki települések közül Eger és Veszprém értékei a legjobbak (66 és 64 százalék), ezzel mindkét város a top tízben végzett, előbbi a hatodik, utóbbi a kilencedik pozícióban.
Ennek elsődleges oka a lap szerint, hogy az itt élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre (a teljes mintához képest 96-97 százalékos eredményt értek el ebben a vizsgált mutatóban), valamint a vándorlási értéket tekintve is sokkal jobb mutatókkal rendelkeznek, mint a fővárosi élmezőny.

Mint írják, a megyei jogú városok többsége 52-60 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el.
A lista élén a közép-dunántúli régió áll, de nem sokkal lemaradva szerepel már az észak-magyarországi régió, amelynek például mindhárom megyéjében alacsonyabbak a lakásárak az országos átlagnál. Míg Magyarországon – Budapest nélkül számolva – átlagosan 331 ezer forintos négyzetméteráron keltek el az idei évben a lakások, addig az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképe szerint Heves megyében 281 ezer, Borsod-Abaúj-Zemplénben 232 ezer, míg Nógrád megyében mindössze 137 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.
Az alacsony árak mögött ugyanakkor munkaerőpiaci és demográfiai sajátosságok állnak, a térségben ugyanis a fizetések jellemzően országos átlag alattiak és ezzel összefüggésben évtizedek óta erős az elvándorlás.
Futó Péter szerint mindössze néhány járás lakásárai tudják megközelíteni vagy minimálisan meghaladni az országos átlagot. Ilyen például a Tiszaújvárosi járás, ami jelentős ipari tevékenységének köszönhetően kiemelkedik a többi borsodi járás közül, 330 ezer forint körüli négyzetméteráraival. Ez egyébként a megyeszékhelynél, Miskolcnál is jelentősen magasabb, ott 268 ezer forint az átlagár. Heves megye székhelye szintén egy ilyen térsége a régiónak,
Egerben ugyanis 358 ezer forint egy átlagos négyzetméter, ami az országos átlagnál is magasabb.
Heves megyének alacsony, és egyre fogyatkozó a lélekszáma, ugyanakkor a munkanélküliségi index itt a legalacsonyabb a régióban (6,1%). Az utóbbi években azonban a munkaerőhiány ennek a régiónak is komoly lendületet adott a cikk szerint.
A munkahelyteremtés egyértelmű katalizátora az M3-as autópálya gyorsforgalmi úttal való megközelíthetőségének megteremtése Salgótarján, Eger és Miskolc esetében. Ez tehát új távlatokat nyitott a beruházók számára, a régió lakosságának képzettség szerinti felzárkóztatása azonban továbbra is várat magára. Ebben a régióban az egyik legnagyobb a 8 általánost sem végzettek aránya.
Megemlítik, hogy a covid ideje alatt Gyöngyös térégében alig emelkedett a munkanélküliség, mert a felszabaduló munkaerőt szinte azonnal felvette a helyi munkaerőpiac.
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, kövessen bennünket az EGRI ÜGYEK Google Hírek oldalán!