Megérkezett az idei első hó
Mint elsőként megírtuk, Egerszólát határában, de Egerszalókhoz sokkal közelebb a tervek szerint egy hulladékfeldolgozó üzem létesülne egy homokbányában. Az engedélyezési eljárásnak abban a fázisában jár az ügy, amikor Egerszóláton közmeghallgatást kellett tartani az ügyben.
A közmeghallgatás időpontja nem volt túl szerencsés: munkaidőben, 13 órai kezdettel, de ennek ellenére becslésünk szerint 100-120 fő zsúfolódott be az egyik terembe, a volt iskola épületében. Több települési vezetőt, országgyűlési képviselőt, helyi szószólót lehetett látni a tömegben és már akkor érződött, hogy nem lesz sétagalopp a Midori-Öko Kft. képviselőjének ez a mai nap.
Az először a kormányhivatal munkatársai által ismertetett ügy után Jakusch Pál, a cég képviselője kapott szót. A képviselő elmondta azt, amit az engedélyezési eljárás eddigi szakaszáig intéztek:
- már 2018. őszétől dolgoznak a terveken,
- előzetes dokumentációs eljárás folytattak le,
- a hivatal munkatársa által is megerősített tényként közölte a cégvezető, hogy 27 kérdést tartalmazó felhívást kaptak, és ezekben a kérdésekben egyeztetnek, például, hogy milyen engedélyek hiányoznak még, milyen tartalommal és formában kell válaszolniuk.
Jakusch Pál álláspontja szerint ez a hulladékfeldolgozó telep környezetvédelmi beruházásnak minősül. Kitért a hulladék összetételére és állagára, ami leginkább kávézaccra emlékeztet. Arra is emlékeztette a megjelenteket, hogy a hatályos jogszabályok alapján külföldről van lehetőség hulladékot szállítani Magyarországra (igaz, hogy kell hozzá államközi egyezmény) és a feldolgozásra is van lehetőség. A lerakást viszont nem engedi jogszabály, ők sem akarják csak lerakni, ezért feldolgozásról van szó mindenképpen.
A cég képviselője után szót kapott Horváth László országgyűlési képviselő, aki hét település (Kál, Kompolt, Kápolna, Tófalu, Aldebrő, Feldebrő és Verpelét) nevében is szólt a közmeghallgatáson megjelentekhez. Kijelentette, hogy ebből a tervből nem lesz semmi és egyben felrótta a cégnek, hogy nem tisztelik és ismerik a környéket. Alapkérdés szerinte, hogy egyáltalán miért szállítanák ide külföldről a hulladékot. Ráadásul a Tarna-völgyi út már így is túl van terhelve, az évi több ezer teherautó tovább rontana a helyzeten. Álláspontja szerint a helyi rendezési terv sem engedi az üzemet és a vizek minőségét is meg kell óvni.
Ekkor még sikerült kordában tartani az érzelmeket a hallgatóság részéről, bár egyre több bekiabálás, felhördülés hallatszott, a cég képviselője is tudott válaszolni. Szerinte a vizek egyáltalán nincsenek veszélyben, a feldolgozással pedig a szőlészetben is használható komposztot tudnak adni cserébe. A jelenlegi egerszóláti rendezési terv nem zárja ki a bányában a tervezett tevékenységet, arra még a bányakapitányság is rábólintott. Ráadásul kifüggesztésre is került a terv, a cég a szabályokat betartva járt el.
Az ezután felszólaló polgármesterek (egerszóláti, kápolnai, verpeléti, demjéni, egerszalóki) is megközelítőleg ugyan azt mondták: az üzem nem illeszkedik a tájba, veszélyezteti a turizmust és a bort, a szállítás káros hatásai felmérhetetlenek. Egerszóláton még rendkívüli testületi ülést is tartottak, ahol rendeleti szinten tiltották meg mindenféle hulladék feldolgozását a településen.
Ez után már nehezen lehetett féken tartani az indulatokat, egymást érték a felszólalók és a kiabálások, a cég képviselője néha nem is tudta még csak elkezdeni sem a válaszait, rögtön kapott újabbat. A résztvevő lakosok legtöbbje helyi volt, de a környező településekről is érkeztek sokan. A legnagyobb félelme a résztvevőknek az volt, hogy a szennyvíziszap szerintük veszélyes hulladék, és csak a feltáratlan, off-shore hátterű cég érdeke a megvalósítás. Többen is hangsúlyozták, hogy amennyiben az üzem mégis kap engedélyt mindent megtesznek a működés ellehetetlenítéséért.
A közmeghallgatás a végére kezdett kontrollálhatatlanná válni, így kb. két óra kérdés-özön után lezárta a Kormányhivatal a meghallgatást, azonban így pár fontos kérdésre nem jutott válasz. Az egyik, hogy amennyiben a jogszabályoknak megfelel a cég minden engedélye és mérése, akkor vajon megkapja-e az engedélyt. Illetve az sem lett világos, hogy a felháborodás mértékét érzékelve vajon hogy dönt a cég: marad vagy távozik?
