"A Mátrában és a Bükkben válik szabaddá a lelkem"

Hol gyökerezik a mérhetetlen természetszereteted és túrázási kedved?

Édesanyám családja a Nyírségből és Miskolc-Diósgyőr-Lillafüred vidékéről származik, édesapámék pedig az Alföldről, Tiszaföldvár környékéről. Tehát a puszta és a hegyek iránti szeretet is belém van kódolva. Szüleim egy túrázás kapcsán ismerkedtek meg, ifitáborba jártak az iskolával, majd ők is vezették ezeket az ifitáborokat. A későbbiekben édesapám köré szerveződött egy túracsoport barátokkal, kollégákkal. Bejárták a Bükköt, a Mátrát, a Börzsönyt. Pesten nagy hátizsákkal felszálltak a vonatra, konkrétan is szedték a sátorfájukat, és olykor hetekre eltűntek. Sátrakban, barlangokban, eresz alatt aludtak; majdnem lelőtték őket a vadászok; kis híján elütötték őket éjszaka, amikor a fűben feküdtek. Máskor a kiszáradás küszöbén találtak egy forrást, vagy iszonyatosan eláztak. Nekem altató helyett ilyen sztorikat meséltek, és ezeken nőttem fel. Nem véletlen, hogy már gyerekként késztetést éreztem a történetek átélésére.

Ezzel párhuzamosan együtt is bebarangoltátok a meseszerű vidékeket?

Amikor eljuthattam az esti mesék helyszíneire, izgalmas volt látni, hogy ez valóság. Nem csoda, hogy rajongtam a természetért. Apa mindig mondta, hogy osszam meg a neten a kirándulós sztorikat. Egyszer megírtam egy általa mesélt történetet, Gabi-halálát a Janikovszky Éva meseíró pályázatra, és első helyezést értem el. Úgy gondoltam, ha kívülálló, tehetséges emberek is elismerik a munkámat, akkor mégiscsak ér valamit. Ennek a gondolatmenetnek a nyomán kezdtem el a blogolást, megkaptam az I love Mátra szerkesztési lehetőségét, és elindultam ezen az úton. 2014-ben, 15 évesen vezettem az első túrámat a Mátrában.

Fővárosi gyerekként miért a Mátra és a Bükk mellett kötelezted el magad?

Nagyon tetszik az a legenda, hogy a Mátra és a Bükk szerelméből született az Eger-patak, és ezt a szerelmi vonzalmat érezték azok is, akik itt elsőként letelepedtek. Ezt a legendát éltem meg én is, mintha a Mátra és a Bükk szülöttje lennék. Az ember nem ott van otthon, ahol születik, hanem ahol a lelke szárnyalni tud – ha jól emlékszem, Liszt Ferenc mondta ezt. Nekem a Mátrában és a Bükkben válik szabaddá a lelkem.

Vannak kedvenc útvonalaid, területeid?

A Bükkben számomra legkedvesebb a Bükk-fennsík. Van egy megmagyarázhatatlan, titokzatos vonzása; ha belépek a kapuján, szinte szédelgek. Gyerekként rengeteg időt töltöttünk Szilvásváradon és Bánkúton, innen indultunk csillagtúrákra. Reggel elmentünk, és egész nap a természetben voltunk. Este kiültünk, és órákig el tudtam nézni, ahogy a Bükk pipálja a hegyeit. Ezek az élmények elmondhatatlan megnyugvást hoztak a lelkembe. A Bükkben Nagy-mező és Fekete-Sár, az Olasz-kapu tájéka, a Mátrában pedig Kékestető környéke a kedvencem. Részben ott nőttem fel; rengeteget jártunk oda nyaralni, telelni, tavaszolni, őszölni; annak idején olcsón mentek a bakancsos turistaszállások. Emellett a Parádi-medencét is szeretem, Borbás Marcsival ott forgattuk a Gasztroangyal mátrai epizódját. Marcsi csodálkozott, hogy pesti gyerekként honnan tudok ennyi információt, amivel az itt lakókat is megszégyenítem. Egyrészt a szüleimnek köszönhető, akik ennyire szerették ezt a vidéket, másrészt pedig maga az alázat, az elhivatottság, ami újabb ismeretekre ösztönöz.

Nagyon fiatal vagy, ugyanakkor már most sok mindent elértél, megvalósítottál. Milyen célokat látsz magad előtt?

Többen kérik, ezért szeretnék nyitni a határainkon túl, erdélyi és felvidéki területre. De vonz Anglia és Skandinávia is. Nagy álmom, hogy egy látogatókertet hozzak létre, ahol megtaníthatom az embereket a helyes földkeverék készítésére, a palántázás menetére, metszésekre, gyógynövények felhasználására. Ezt a bemutatókertet a Mátrában, a Sár-hegy oldalában tervezem, ahol van egy kis telkem. 2024 november-decemberében szeretnék egy nagy gálaestet adni sztárfellépőkkel, élménybeszámolókkal, hogy megkoronázzam a túrázásom tízéves jubileumát. Édesapámmal egy vintage stílusú látogatóközpontban is gondolkodunk, amelyet Tiszazugban, egy polgári kúriában alakítanánk ki. Több helyi értékmentővel összefogva szeretnénk fellendíteni a térség turizmusát vízitornákkal, lovaglással, kocsikázással, alföldi vadvirágtúrákkal, gasztronómiával. Isaszegen, egy erdős területen pedig nomád tábort tervezünk, ahol sátorhelyet biztosítanánk az érkezőknek csillaglessel, éjszakai túrával, íjászkodással, gyógy- és fűszernövényekkel, túlélőtúrával. De ez még a jövő zenéje.

Azért gondolom, örökre megmaradnak a szívedben a Bükk és a Mátra tájai.

Továbbra is Heves megye a fő bázis, mert itt érzem magam otthon; ez a régió befogadott és elismert. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a megye hírvivőjeként egy díjjal is méltatták a tevékenységemet.

(Fotók: Demecs Éva, lengyel Eszter / Egri Magazin)