Magyar Péter: ma Magyarországnak szeretetre, békére, az árkok betemetésére van szüksége
Teljesen érthetetlen okokból csak az utóbbi pár napban kezdtek el foglalkozni a város vezetői és képviselői a rezsiválsággal, holott hónapok óta tudhatta mindenki, hogy hatalmas baj közeledik. A baj mértékére tényleg nincs jobb kifejezés, mint hogy borzasztó: a rendkívüli Közgyűlésre – ami pénteken lesz a tervek szerint – egyelőre egy előterjesztés kerül be, amiben olyan számokat lehet olvasni, amitől olyan érzése támad az embernek, mintha egy „Zs” kategóriás horrorfilmet nézne.
Korábban említettük, hogy Mirkóczki Ádám polgármester több pontos javaslatcsomaggal állt elő:
- 2023-ban az egri magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak elengednék az építési adó megfizetését;
- 2022. szeptember 1-től december 31-ig minden önkormányzati bérlakás bérlőjét mentesítenék a bérleti díj fizetése alól;
- továbbá a fenti időszakban nem kellene bérleti díjat fizetnie az egri önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokban működő vállalkozásoknak sem;
- bezáratná a az egri strandot, a Bitskey uszodát, a Gárdonyi és a Harlekin színházakat, valamint az EKMK épületeit, a Forrást és a Bartakovicsot
- az 1000 ft-os buszbérlet megmaradna.
Ezen bejelentés után kezdett el forrni a városi közélet, egymás után érkeztek a reakciók: megszólaltak a képviselők, intézményvezetők. A polgármesteri bejelentés kritikájaként az egyeztetések utólagosságát és a fűnyíróelvet emelték ki. Fontos azonban az, hogy a városi intézményvezetők nagyobb bölcsességét mutatja, hogy többen közülük már hónapok óta a válsághelyzetre készült.
A város honlapján olvasható polgármesteri előterjesztés számaiból felsejlik egy pénzügyi összeomlás rémképe, ugyanis a városi intézmények – pl. óvodák, hivatalok, de fentebb említett nagyfogyasztók – rezsikiadásai a sztartoszférába fognak emelkedni a jövőben.
A számítások alapján a 2022. évi rezsiszámla (áram és gázfogyasztás) 412.347.929 forintról 2023-ra 4.255.638.255 forintra fog emelkedni. Látható, hogy 3,8 milliárd forint összegre rúg az emelés. Ezt az önkormányzat nem fogja tudni kigazdálkodni.
Az előterjesztés további részei a város költségvetését érintő engedményekről szólnak.
A 2023. évre bővülhet a helyi vagyoni típusú építményadó magánszemélyeket érintő helyi adókedvezménye. Az adófizetés alóli mentesség csak és kizárólag a lakásokra terjed ki, így ilyen jogcímen nem kapnak adómentességet a nem lakáscélú építmények, például garázsnak, gépjárműtárolónak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, pincének, présháznak, hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá a melléképület és a melléképületrész. A tervezett változtatás 2023. évre megközelítőleg 154 millió forinttal növeli az adókedvezmények nagyságát és hasonló arányban csökkenti az adózók terheit.
Az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás célú helyiségek bérleti díjának elengedéséből újabb 99 millió forint bevételkieséssel számol az előterjesztés, igaz 2022. évre. Érthető, hogy az iparűzési adó bevétel megmentéséért segíteni kell azoknak a cégeknek, amelyek Egernek fizetnek, azonban több olyan nagy bevételű cég is mentesülne a bérleti díj fizetése alól, mint pl. pénzintézetek.
A települési támogatási rendszert érintő módosítás lényege, hogy az A lakhatási támogatás egyszeri összegét egyedülállók esetében 30 000 forintban, nem egyedülállók esetében pedig 20 000 forintban javasolja megállapítani, azzal, hogy naptári évenként két alkalommal lenne lehetőség a támogatás igénylésére. Ez az intézkedés újabb 96 millió forintos kiadást jelent, igaz ennek fedezete a választókörzeti feladatokhoz kapcsolódó felhalmozási kiadások (népszerűbben a képviselők által csak egyszerűen képviselői keretnek nevezett) keret. Vége tehát a képviselői osztogatásnak, járda és játszótérfelújításoknak?
A korábban említett intézménybezárásokra Mirkóczki Ádám polgármester több variációt is felvázolt, de egyik variációban sem tartana tovább négy-hat hónapnál, jellemzően 2022. október 1-je és jövő év március 31-e közötti időszakban. Ezen időszak alatt a Bródy Sándor Megyei Könyvtár, a Gárdonyi Géza Színház, a Harlekin Bábszínház, a Bartakovics Béla Közösségi Ház és az EKMK Forrás rezsimegtakarítása az előterjesztés szerint 47 millió forintra rúgna.
A határozati javaslatokból kiolvasható, hogy melyik további intézmények mennyi elvonásra számíthatnak:
Egri Kulturális és Művészeti Központ (EKMK) – 16,7 millió ft
Harlekin Bábszínház – 19,2 millió ft
Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár – 8,8 millió ft
Dobó István Vármúzeum – 19,5 millió ft
Egri városi Sportiskola – 16 millió ft
Evat Zrt. – 150,5 millió ft
Gárdonyi Géza Színház – 36,5 millió ft
Választókörzeti feladatok („képviselői keret”) – 116 millió ft
Ezek a tervezett megtakarítások kb. 383 millió forintnyi összeget jelentenek, azonban a strand és a Bitskey Uszoda bezárásának megtakarításai nem szerepelnek az előterjesztésben noha a bezárásról van határozati javaslat.
Látható tehát, hogy a terv a lakosságnak és a helyi vállalkozásoknak adott engedményeket fedezi, azonban a hatalmas jövőbeli rezsikiadásokat nem tudja kezelni. Nagy kérdés, hogy a pénteki Közgyűlésen milyen döntések születnek pl. az ebből az előterjesztésből fájóan kimaradt bevétel-növelő pontok tekintetében, lesznek-e értelmes módosító indítványok, hatástanulmányok, értelmesen érvelő képviselők és városi vezetők. Azzal mindenki tisztában van a városban, a polgármester és a képviselők is jelezték, hogy a rezsiválságot a város egyedül nem tudja megoldani, kormányzati segítségre van szükség.
Ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy egy olyan orosz rulettet játszik az önkormányzat amikor már öt töltény van a pisztoly tárában és következik a pörgetés.
indexkép: Szinok Gábor
