2021. szeptember 17., Zsófia

Eger ügye

#egerplusz #eger #múltidéző #egri vár #dobó istván

Tudja, hol nyugszik a törökverő Dobó István?

Barna Benedek 2021.08.08. 08:56

A néhai egri várkapitányt 13 éve, 2008 nyarán temették újra.

 

Dobó István a magyar történelem egyik legismertebb alakja, de a köztudatban leginkább csak az él róla, hogy 1552-ben legyőzte a törököket Egerben. Későbbi sorsa, illetve végső nyughelyének helyszíne már kevésbé ismert. Pedig a néhai egri várkapitánynak és a sírjának sorsa is regényes.

 

Pereskedések és börtönévek

 

Az Egri csillagokban erősen idealizált alakként megjelenő Dobó és két testvérét, Domonkost és Ferencet még 1551-ben – egy évvel Eger ostroma előtt – egy Tegenyei Tamás nevű pálóci birtokos kárára elkövetett erőszakos foglalásért fő- és jószágvesztésre ítélte I. Ferdinánd. A király akkor csak azzal a feltétellel kegyelmezett meg nekik, hogy egy éven belül kártalanítják Tegenyeit.

 

A sikeres várvédés után úgy tűnt, fátylat borítanak az esetre: Dobó báróságot kapott, illetve Déva és Szamosújvár várával együtt 1553-ban az erdélyi vajdaságot is kiérdemelte. A katolikus vajda szálka volt a zömmel protestáns erdélyi rendek szemében, ezért aztán 1556-ban visszahívták Szapolyai János király özvegyét, Izabellát és gyermekét, János Zsigmondot, Dobót pedig Szamosújvár várába zárták, de egy év után megszökött. Ferdinánd azonban nem feledte érdemeit, Léva várával és a barsi főispánsággal kárpótolta elvesztett erdélyi birtokaiért. Ezután viszonylag békés időszak következett az életében, amely azonban sokszor ismét a legalitás határán billegő birtokgyarapításról szólt – állítólag még a királyi vámokat elkerülő kereskedelmet is folytattak Lengyelország felé a testvéreivel.

14o-dobo-3-wikipedia-ffff-a
Kép forrása: Wikipédia

 

A Tegenyi-ügy ezután a feledés homályába merülhetett volna, csakhogy Dobóék időközben pert indított Sárospatak birtoklásáért Perényi Gábor ellen (akinek a családjával régóta konfliktusban álltak), és erre válaszul Perényi rávette Tegenyei özvegyét a korábbi per folytatására. Az újabb ítélet 1560-ban született meg, és ugyan jogerősen kimondta a halálbüntetés alóli felmentést, de a Dobóknak egy év alatt át kellett volna adniuk az elfoglalt birtokrészeket, és még a saját birtokaik egyharmadát is. A Dobó család szeretett volna megegyezni a felperesekkel, ám azt Perényi meghiúsította, miután pedig ő utód nélkül meghalt 1567-ben, a Kamara továbbvitte az ügyet. Az egykori egri várkapitányt Pozsonyban 1568-ban le is tartóztatták.

 

Dobó megszökött és lévai várába menekült, onnan érkezett egy év múlva a pozsonyi országgyűlésre, abban bízva, hogy kegyelmet kap. De ismét bilincs várta, útitársával, Balassa Jánossal, a kardforgató költő apjával együtt. Megfosztották főispáni rangjától is, és három évig tartották fogva. Csak meghalni engedték haza 1572-ben, az 1520-as évektől a család tulajdonában lévő szerednyei várba.

 

Megbolygatott szarkofág és újratemetés

 

Holttestét Ferenc fia vitette Ruszkára (ez ma a szlovákiai Dobóruszka község), ahol maradványait az 1500 körül épült Szent Kereszt Felmagasztalása-templomban reneszánsz jellegű vörösmárvány szarkofágba helyezték 1601-ben. Ez a síremlék ma is látható a szentélyben, a következő felirat olvasható rajta: "Itt fedi sírja Dobó Istvánt, ki az egri falaktól visszaveré hajdan sok ezernyi hadát a töröknek, s ellenségei felett ülvén kitűnő diadalmat, véle Magyarhon végveszedelmét messze elűzte. Fiúutódja, Dobó Ferenc állította ezt az emléket az országos gyászra igazán méltónak."

dobó-síremléke-a-várban-mti-komka-péter
Dobó István jelképes síremléke az egri várban (Fotó: Komka Péter / MTI)

 

Azonban 2006-ban, amikor a templomot felújították, nem itt, hanem a déli fekvésű mellékoltár alatt találták meg a Dobó földi maradványainak vélt csontokat – azt csak találgatni lehet, hogy mikor és hogyan kerültek a maradványok a szarkofágból a padlózat alá (a reneszánsz elemeket is mutató gótikus templom barokká alakítása 1797-ben fejeződött be, talán ekkor történt az áthelyezés).

 

A díszesen faragott szarkofág fedelét – amely Dobót páncélban, szablyával és zászlóval ábrázolja – Ruszka egyik későbbi birtokosa, Buttler János gróf szállította az egri érsekségre azért, hogy az ajándékkal válási ügyét előmozdítsa. Dobóruszkán ma a fedőlap másolata van, amelyet az egri múzeumtól kaptak 1996-ban, mintegy az eredetiért járó vigaszként. 2008. június 28-ánaz ezzel a fedőlappal lefedett szarkofágba temették el újra a csontokat, ünnepélyes keretek között.

 

A Szlovákia keleti határánál található néhány száz fős lakosságú Dobóruszkát először 1245-ben említi írásos dokumentum, de valószínűleg sokkal régebbi, feltételezhetően honfoglalás kori alapítású. Dobó István ősei a 13. században kapták birtokul Ruszka falut, ahonnan nemesi előnevüket vették s bárói címet is viseltek (a törökverő egri kapitány egyik levelén például így maradt meg az aláírása: Stephanus Dobo de Ruzka), ők építették meg a település gótikus stílusú templomát. A 17. századig voltak birtokosai.

(Az indexképen Dobó istván szarkofágjának eredeti fedele az egri várban - Fotó: Thaler Tamás / Wikipédia)

Szeretné sok-sok gyönyörű fotót látni Egerről? Találkozzunk az Eger a legszebb város oldalunkon is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló