Egy Arany János utcai ingatlan beépíthetőségének növelése miatt módosíthatja az önkormányzat a településrendezési eszközöket Egerben. Az ügy önmagában nem szokatlan, ugyanakkor a tulajdonosi háttér miatt politikai kérdéseket vet fel.

Az Eger, Arany János utca 11. szám alatti, 7167 helyrajzi számú ingatlan tulajdonosai – Pajtók Gábor a Fidesz választókerületi elnöke és Pajtókné Tari Ilona, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemrektora - kezdeményezték a hatályos településrendezési eszközök módosítását. A kérelem szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé az ingatlan adottságainak teljes kihasználását, ezért azt szeretnék elérni, hogy a Szarvas Gábor utca felőli telekhatárra is lehessen építkezni, valamint 10 százalékkal (40%-ról 50%-ra) növekedjen a maximális beépíthetőség (kerti konyha, és kocsibeálló szerepel a tervekben).

Az előírásoknak megfelelően ez az eset kihirdetésre került véleményezésre a város honlapján és a faliújságján is ez év január 28-a és február 11-e között.

A városi főépítészi iroda által előkészített anyag alapján a szükséges telepítési tanulmányterv elkészült, a partnerségi egyeztetést lefolytatták, és az Urbanisztikai Bizottság már tárgyalta is az ügyet és el is fogadta azt. A testület elvi hozzájárulását adta a módosításhoz, így a folyamat a közgyűlési döntés irányába haladhat tovább.

A történet azonban itt nem ér véget.

Formálisan az eljárás minden eleme megfelel a jogszabályi előírásoknak: készült tanulmányterv, volt partnerségi egyeztetés, érkezett szakmai vélemény is. Ugyanakkor a módosítás jellege – egy konkrét tömb beépíthetőségének növelése – klasszikusan olyan helyzet, amelyben felmerülhet az „egyedi érdek” érvényesítésének kérdése.

Érzékennyé teszi az ügyet az időzítés is. A folyamat egy politikai ciklusváltás közepén zajlik, amikor a korábbi döntéshozókhoz köthető ügyek fokozott figyelmet kapnak. Ilyenkor minden olyan előterjesztés, amely konkrét ingatlanhoz és jól beazonosítható szereplőkhöz kapcsolódik, könnyen a közéleti viták fókuszába kerül. Nemcsak az időzítés és az országgyűlési választás elvesztése miatt hanem de az  elrejtett értéknövekedés miatt is.

Különös színezetet ad az esetnek az is, hogy a közelgő Közgyűlés előtt több, építésüggyel kapcsolatos döntést kellett meghozni, többek között egy Baktai úti ingatlanegyüttesről is (erről itt olvashatnak). Ebben az esetben Vágner Ákos a közösségi oldalára kirakott posztjában azt írja, hogy tisztában van azzal, hogy nem minden érintett böngészi a város honlapját ilyen terveket vizsgálva, ezért is hívják fel újra és újra a figyelmet az ilyen horderejű ügyekre, s beszélnek minél többször személyesen az érintettekkel. A partnerségi egyeztetés tehát nem „hirtelen lett fontos”, hanem a megszokott rend szerint zajlik – ahogyan eddig is. Persze lehet mondani, hogy már „megint nincs rajta sapka”, s úgy tenni, mint ha az önkormányzat és a polgármesteri hivatal megközelíthetetlen lenne, csak éppen nem igaz.

A polgármester a mondandóját a következőkkel zárta: „Hiszek abban, hogy Egerben a párbeszéd nem kivétel, hanem működési alapelv. És ezen a jövőben sem kívánunk változtatni.”

A városrészeket érintő ügyekben a polgármester szavai szerint „számos alkalommal” kikérik a lakók véleményét, ezért maga Vágner Ákos is posztolt a közösségi médiában, több kérdést is feltéve a Baktai úti fejlesztéssel kapcsolatban. Kiemelte azt is, hogy ennek a fejlesztésnek is megindult a véleményezési szakasza április 22-től.

Ezek a kérdések azonban elmaradtak mind a fentebbi esetben, hisz nem egy házról, hanem komplett utcarészről van szó, több embert is érint. Csakúgy mint pl. a régiségvásár elköltöztetése vagy éppen a volt Ifjúsági Ház eladásakor. Ott sem lettek megkérdezve az emberek, valószínűleg nem volt akkora hordereje azoknak a kérdéseknek…

indexkép: Getty Images