Elindult a nyomozás a Lenkey-ügyben az adatok visszatartása miatt
Húsz éve még közel 60.000 éltek Egerben; ez a szám mára már alig több mint 54.500, és 2024-re úgy tűnik, 51.700 lakosa lesz majd a hevesi megyeszékhelynek. Az sem túl jó hír, hogy jelentősen öregszik a város lakóinak átlagéletkora, ami 1994-ben 36,1 év volt, jelenleg 41 és 42 év közötti az átlagéletkor. 2024-re tovább öregszünk majd: az átlagos egri polgár 43,8 éves lesz – derül ki az egri Családsegítő Intézet nemrég publikált tanulmányából.
A portálunk birtokába jutott összegzés elég borús jövőt jósol, hiszen folyamatosan csökken az aktív életkorúak aránya, miközben nő az eltartottsági ráta. Utóbbi 2014-ben 46,7 százalékon állt, ez a szám 2024-re 57,5 százalék lesz. A szülőképes korú nők várható száma sem ad okot túlzott optimizmusra, hiszen számuk 2014-ben 13.084 fő volt, de ez 2024-re várhatóan 11.600 főre csökken. A tanulmány szerint folytatódik az a folyamat, hogy a nők később szülik meg első gyermeküket, az ezer főre jutó és a tényleges születések száma a fiatalabb korcsoportokban erőteljesebben csökken, az idősebb korcsoportokban enyhén emelkedik, de ez nem tudja ellensúlyozni a fiatalabb korcsoportokban jelentkező csökkenő születési számot – írja a tanulmány.
Íme, a fentiek részletezése számokban:
Nő a várható élettartam
A teljes népességre vonatkozó születéskor várható élettartam2 Egerben 2004-ben 70,6 év, 2013-ban 73,9 év volt. A vizsgált tíz évben 3,3 évvel, az országos átlagot 0,6 évvel meghaladó mértében nőtt a mutató értéke a városban. Ennek ellenére 2013-ban még kismértékben (1,3 évvel) az országos átlag (75,2 év) alatt maradt és nagymértékben (6 évvel) alulmúlja az EU-28 átlagát (79,9 év). Áltanos tendencia, hogy a nők várható élettartama magasabb a férfiakénál, de az utóbbi időszakban a különbség mérséklődik, csökkenő trendet követ.
Általános jelenség, hogy akik a 60 éves kort megélik, tovább élnek, mint az a születéskor várható lenne. Egerben a teljes népességre számított adatok szerint 2013-ban a 60 éves korúak átlagosan várható élettartama 17,6 év, azaz 76,6 éves korukig élnek. A férfiak és nők között itt is jelentős különbségek mutathatók ki, a férfiak 74,9 éves korukig, a nők 80 éves korukig élnek. A nemek közötti halálozási különbségek következtében 2013-ban a 60 éves kor feletti lakosságból a férfiak aránya 38,6%, a nőké 61,4% volt. Az adott halálozási arányszámok nem változnak az elkövetkező tíz évben, akkor 2024-re a 60 éven felüli népességből a férfiak aránya 2 százalékponttal tovább csökken 36,6 százalékra. A vizsgált időszakban a 60 éves korban várható élettartam is elmarad, mind az országos, mind az EU-28 átlagától.
Nagy az elvándorlás is
Egerben az állandó bevándorlók száma 1990 és 2013 között 1.204 fő, ezer főre jutó aránya 20,6 fő volt. Az állandó bevándorlók számát a megyei jogú városok adataival összehasonlítva megállapította a tanulmány, hogy Eger lakosságvonzó képessége kiemelkedő, az ezer főre jutó bevándorlók száma miden évben meghaladta a megyei jogú városok átlagát. 1990 és 2004 között a megyei jogú városok rangsorában az első helyre, 1995 és 2004 között a harmadik, 2005 és 2010 között az ötödik helyre került; a vizsgált időszakban Szekszárd és Dunaújváros előzte meg az 1995 utáni években. Az állandó elvándorlók száma 1990 és 2013 között átlagosan 1374 fő, ezer főre jutó aránya 23,6 fő volt. Az elvándorlók ezer főre jutó aránya – ami a település népességmegtartó képességére utal – minden évben meghaladta a megyei jogú városok átlagát, és a megtartó képesség rangsorában a város a 18-19. helyen szerepelt, Szekszárdot, Dunaújvárost és Veszprémet megelőzve.
2003-tól az állandó bevándorlók száma enyhén emelkedett és az elvándorlóké egy alacsonyabb szinten stabilizálódott. Ez mérsékelte a vándorlási veszteséget és 2012-re kismértékű vándorlási többlet keletkezett.
A tanulmány bővebb változata ITT érhető el.
