Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
Eger és térsége nem tartozik a földrengéstani szempontból legaktívabb európai területek közé, ám pontosan 96 évvel ezelőtt, ezen a napon egy igen jelentősnek számító földrengés rázta meg városunkat. De most olvassunk el egy beszámolót a földmozgásról dr. Schréter Zoltán geológus (élt 1882-1970 között) leírásában:
"1925. Január 31.-én. reggel 08.05 perckor, egy 5-ös erősségű földrengés rázta meg a várost. A rengés epicentruma ostoros közelében, 5 Km mélyen lehetett. Ostoros 406 épületéből csupán 5 maradt épp. Egerben sok fal és mennyezet megrepedezett, tűzfalak, oromfalak, kémények egészben dőltek le. Nagyobb kár érte a cisztercita templomot, melynek boltozata veszélyesen megsérült. Kisebb sérüléseket leszámítva, nem követelt emberéleteket a rengés, de több mint 16 milliárdos kár keletkezett.
A rengést szörnyű föld alatti moraj kísérte. A földfelszín többhelyütt hullámzó mozgást mutatott. Az épületek recsegtek, ropogtak, falak repedeztek, oromfalak, tűzfalak, kémények dőltek le. A rengési fészek nem nagy mélységben, a fiatal harmadkori rétegben lehetett.”
Nagy Ádámtól kaptuk az Egri Népújság 1925. február elsején megjelent címlapjáról készült másolatot, amely kissé szenzációhajhász, bár napjaink sajtójában is ismerős hangnemben számolt be az áldozatokat és súlyos károkat egyébként nem okozó földmozgásról, többek között ezzel a felütéssel:
Földrengés, a borzalmak borzalma remegtette meg Eger város alatt a fundamentumot.
Külső kép forrása: Fortepan (Eger, 1910)
