Elindult a nyomozás a Lenkey-ügyben az adatok visszatartása miatt
"Szép és finom" – így foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat az Egri Piros nevű almafajtáról Bóday Pál, a kápolnai Macskaárvaház kuratóriumi elnöke kedden a Mátyus udvarháznál, ahol a városban először hoztak létre olyan almás kertet, amelyben elsősorban ez a fajta gyümölcs terem majd.
Ahogy korábban írtuk, az Egri Piros egy savanykás, de csattanó és ropogós húsú almafajta, amelyet Noszvajon szelektálták a hatvanas évek végén. Az almaszakértők szerint friss fogyasztásra kiváló, de tárolásra, befőzésre is alkalmas, lisztharmatra nem fogékony, bőtermő, és már augusztus elején szedhető a termése.
"Bátran állíthatom, hogy az utolsó 24 órában kezdtük el ennek a fajtának a megmentését" – mondta a helyszínen az Egri Kertbarát Kör Egyesület elnöke, Zerényi Endre. A közel ötvenéves civil szerveződés kb. 10-12 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy megpróbálja felkutatni és megmenteni a történelmi múlttal rendelkező növényfajtákat.
Kiderült, hogy nekünk, Egernek is van egy olyan tájfajtánk, ami igen elterjedt volt valamikor, ám a nagyüzemi termesztés folytán szépen elfelejtettük
– mondta Zerényi Endre, akit az Egri Piros alma megmentőjeként konferáltak fel a sajtóeseményen.
Hogy hogyan kezdődött az Egri Piros megmentése? "Azzal kezdtük, hogy harminc darab fát ültettünk Noszvajon. Azért Noszvajon, mert ott fedezték fel, írták le ezt a fajtát. Aztán próbáltunk vásárolni és oltani ilyen fajtákat, majd ezeket osztogatni kezdtük a saját tagjaink között. Aztán előjött az az igény, hogy lehetne ebből nagyobb dolgot is csinálni" – magyarázta Zerényi.
Az Egri Kertbarát Kör Egyesület elnöke azt is kifejtette: nagyon fontosnak tartják, hogy az Egri Pirost a környéken elszaporítsák, hogy "legyen belőle", de talán még ennél is fontosabb, hogy minden régi, még menthető magyar növényfajtát szeretnének megőrizni. Ezért is gondolja úgy, hogy még több ilyen emlékkertre lenne szükség a környéken a közeljövőben.
Az eseményen a város polgármestere, Mirkóczki Ádám, valamint az egri választókörzet ellenzéki képviselőjelöltje, Berecz Mátyás is részt vett.
A polgármester a helyszínen arról beszélt: Eger gasztronómiai gazdagsága miatt nem feltétlenül kell, hogy a szőlőről és a borról szóljon minden, örvendetes, ha akad más, Egerhez köthető speciális gyümölcsfajta is, amit a város büszkén a zászlajára tűzhet.
A polgármester szerint ez az alkalom csupán az első állomása volt ennek a kezdeményezésnek, reméli, hogy számos ilyen esemény lesz még városszerte, illetve a környéken is.
Az ellenzéki összefogás helyi jelöltje, Berecz Mátyás a helyszínen a parlagon heverő kertek szomorú látványáról beszélt, amelyeket a kampánya során látott az egri választókörzet falvaiban. Szerinte a gyümölcstermesztés egy közösségkovácsoló, aktív kikapcsolódási forma, amely a családok önellátó funkcióját is növeli, mellesleg szerinte is sokkal finomabb a saját kertből származó zöldség és gyümölcs, mint a nagykereskedésekben vásárolt. Hozzátette: a meglévő két cseresznyefája mellé most már ő is szeretne egy almafát a kertjébe.
Bóday Pál elmondta:
a programot ugyan Sarudon hirdették meg, az epicentruma azonban Eger lesz, ám vélhetően az egész térséget lefedi és érinti majd.
A céljuk, hogy további közösségi Egri Piros-kertek létesüljenek, elsősorban a közösség számára megnyitott magánterületeken, mint amilyen a Mátyus udvarház is. Berecz Mátyás a helyszínen azt is elárulta: hamarosan hasonló almáskert létesülhet például Kápolnán is, a Macskaárvaház közelében.
Az Egri Piros almát népszerűsítő programot egyébként egy novemberi sajtótájékoztatón harangozták be. "Szeretnénk Heves megyében az iskolák, polgármesteri hivatalok, művelődési házak, templomok kertjeiben Egri piros alma facsemetéket ültetni, így adva vissza a magyar falvak elveszett becsületét" – mondta akkor az ötletgazda, Zerényi Endre. Az akkori tudósításunk szerint Füzesabonyban, Felnémeten, Dormándon és Kompolton is létesülhetnek ilyen almáskertek.
Berecznek a Tarnánál is volt egy köre
Berecz Mátyás egyébként a Mátyus udvarháznál zajló sajtóeseményen a víz világnapjáról is megemlékezett (hiszen egy faültetésnél nélkülözhetetlen), majd ennek apropóján néhány órával később már Kápolnán akciózott Dudás Róberttel, a Heves megyei 2-es számú választókerület közös ellenzéki országgyűlési képviselőjelöltjével.
A másik aznapi rendezvényen kannákkal vittek vizet a Tarna patakból a kiszáradt ártér fáira, az akció résztvevői ezzel hívták fel a figyelmet a globális felmelegedés okozta kiszáradásra és ennek súlyos következményeire. Mint ismert, hétfőn az ország teljes területére kihirdették a tartósan vízhiányos időszakot.
A talaj felső 20 centiméteres rétege az elmúlt időszakban tovább száradt, már szinte az egész országban 40 százalékos érték alá csökkent a nedvességtartalma – hívta fel a figyelmet a napokban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A talajok a téli csapadék hiányában nem tudtak feltöltődni, folyamatosan száradnak, ráadásul számottevő, országos csapadék sem várható.
Ahogy korábbi cikkeinkből kiderült, a víz világnapjáról például a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és Németh Szilárd is megemlékezett. A BNPI egy remek galériát tett közzé a környék vizeiről, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pedig a parádi Szent István-forrás vizével oltotta a szomját az alkalomból kifolyólag.
A Mátyus udvarháznál zajló sajtóeseményen készített videónkat itt lehet megnézni:
(Fotók: Domán Dániel; videó: Csarnó Ákos; szöveg: Kovács Dávid)
