467 évvel ezelőtt október 17-én vonult el a török sereg a vár alól, miután sikertelenül próbálta azt elfoglalni. Eger aznap vonult be a történelembe.

A vár alatt elesett vértanúknak nincsen száma. Negyven napig tartott a harc, de elfoglalása könnyű szerrel nem volt lehetséges, mert bástyáinak ormai az égig érnek, falának alapja a tengerben van, védői a szerencsétlenség elhárításában tökéletes mesterek, fortély és hadicsel dolgában serények valának, továbbá rendkívül nehezen hozzáférhető és párját ritkító vár. Isten végzéséből bekövetkezvén a téli évszak és a hideg idő, a beállott esőzés és havazás miatt eltűnt a nyugalom és türelem; az élelmiszerekben való szükség aggasztotta a sereget, a hidegség megzavarta a jószágok nyugalmát. Minthogy a vár elfoglalása az isteni végzésben más időre volt meghatározva: jobbnak és célszerűbbnek tartották, ha a vár alól elvonulnak s felhagynak a vívással és harccal.

- ezt írta I. Szulejmán szultán magas rangú hivatalnoka és költője, Dzselálzáde Musztafa pasa az 1552. október 17-én történt eseményekről. Mint azt legtöbbünk ismeri (ha máshonnan nem, hát Gárdonyi Géza regényéből, az Egri csillagokból), Eger várának, zömében magyar nemzetiségű védői több, mint egy hónapnyi ostrom után, a történészek szerint 10-20-szoros túlerővel szembenézve végül diadalt arattak, és a török támadó sereg elvonult a vár alól.

Eger megtámadása előtt a török hadsereg már számos magyar várat elfoglalt hadjárata során, és fő célja az volt, hogy Eger elfoglalásával utat nyisson a Felvidék felé, és annak lerohanásával éket verjen a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség közé, megakadályozva az egyesítési kísérleteket. Így a török sereg ugyan már fáradtan, a közeledő ősz miatt egyre csüggedtebben érkezett Eger alá, de még így is hatalmas erőt képviselt. Az egri védők kitartása, leleményessége (Bornemissza Gergely különleges fegyverei, mint például a puskákkal felszerelt tűzkerék) azonban kudarcra ítélte az ostromot.

Eger hősiességének egész Európában híre ment, és még ma is fontos fejezete a magyar és a világtörténelem lapjainak.

Az alábbi képen a Pazirik Kft. digitális rekonstrukcióját, valamint Varga Ádám Levente fotóját láthatják egymás alatt, Eger várának 1552-es, feltételezett állapotát az ostrom idején, valamint ugyanazt a helyet 2017-ben.