Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
Eger közgyűlése októberében szavazta meg egy ideiglenes bizottság felállítását, amely feladata elvileg az, hogy felülvizsgálja a Gárdonyi Géza Színház 2020. október 1-29. közötti időszakra vonatkozó járványügyi intézkedéseit. A döntés előzménye az volt, hogy kiderült: nem kerültek karanténba és továbbra is játszottak az előadásokban a koronavírus-betegségben elhunyt Kelemen Csaba és egy másik fertőzött színész kontaktszemélyei. A bizottság tagjainak Berecz Mátyást, Farkas Attilát és dr. Pápai Ákost választották meg, ők mindhárman az egri közgyűlés tagjai.
Januárban az Egri Ügyek is beszámolt róla, hogy a bizottsági jelentés előzetes tájékoztatója szerint több érintett színházi dolgozót is meghallgattak, akiknek a nyilatkozatai több ponton is ellentmondanak egymásnak, illetve a hivatalos dokumentumoknak. Arra jutottak tehát, hogy a színház vezetősége részéről a vizsgált időszakban a járványügyi előírásoknak megfelelő belső utasítások és tájékoztatás megtörtént , „de a meghallgatott dolgozók elmondásai alapján az utasítások betartása és betartatása már nem volt maradéktalan”. "Előzetesen megállapítható, hogy a vezetőség nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a fertőzés terjedését megakadályozzák, a helyzet kezelése nem az elvárható gondossággal és körültekintéssel történt" – így az állásfoglalás.
Pápai Ákos bizottsági tag ugyanakkor még év elején úgy nyilatkozott, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hivatalos jelentése szerint Blaskó Balázs intézményvezető nem követett el mulasztást, a két szóban forgó fertőzött karanténhatározatát Blaskón ugyanis nem lehet számon kérni, hiszen ezeket a határozatokat Blaskó a karantén lejárta napján kapta kézhez. (Maga a színházigazgató is arra hivatkozott, hogy mindkét, igazoltan fertőzött személy – így Kelemen Csaba – esetében is csak a hivatalosan szükséges, tíznapos karanténidőszak végén kapott értesítést arról, hogy az érintett személyeknek – például azoknak, akik együtt játszottak a színpadon a fertőzött művészekkel – karanténba kell vonulniuk.) Pápai egyébként most a Heolnak azt mondta, hogy az összesítő tartalmát ő nem is fogadta el.
Van itt ellentmondás bőven
A teljes jelentés – amit a bizottságot vezető Berecz Mátyás szerint még tavaly, december 2-án leadtak – azóta sem lett nyilvános, és az ügy egy ideje nem is került szóba, egészen addig, amíg fel nem merült, hogy Kelemen Csabáról neveznék el a stúdiószínházat. Ekkor ugyanis Blaskó arra hivatkozva tiltakozott, hogy a színész titkolta a fertőzöttségét és veszélybe sodorta a kollégáit. Emiatt akkor Mirkóczki Ádám polgármester azt nyilatkozta, hogy az igazgató méltatlanná vált pozíciójára, fel kellene menteni (a témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk), ugyanakkor Blaskó Balázs a közgyűlés előtt is kitartott véleménye mellett, és követelte, hogy ismertessék a vizsgálóbizottság jelentésében foglaltakat.
A Heol.hu a napokban jelentetett meg egy, a vizsgálati összefoglalót feldolgozó írást. Ebben a korábbi cikkünkhöz hasonlóan idézik a jelentésből, hogy a jelentőség „nem tett meg mindent”, és hogy a nyilatkozatokban, dokumentumokban voltak ellentmondások. Emellett megemlítik: felmerült az is, hogy a teátrum igazgatója kevés kontaktszemélyt adott meg a népegészségügynek (erre a meghallgatáson Blaskó azt felelte, csak a közvetlen kontaktokra gondolt).
Továbbá leírják, hogy a jegyzőkönyvek összesítése alapján több olyan nap is volt, amikor Kelemen Csaba neve nem szerepelt a portanaplóban, holott bent próbált. Az összesítő szerint kérdés, hogy miért nincs feltüntetve a színművész neve, illetve hogy megmérték-e a lázát, amikor megérkezett (Kelemen Csaba felesége szerint férje már lázasan volt bent). "Ez csak úgy fordulhatott elő, hogy kikerülte a portaszolgálatot és a lázmérést. Szigorú igazgatói utasítás kötelezte a portásokat, hogy jelentsék a vezetőség felé, ha valaki aláírás, lázmérés nélkül kíván az épületbe lépni" – nyilatkozta a lapnak Blaskó Balázs, hozzátéve, hogy Kelemen Csaba október 7-én részt vett a színház igazgatói tisztségére kiírt pályázatokat elbíráló szakmai bizottság előtti meghallgatáson is.
A színházigazgató azt mondta, "10-e után Csaba eltűnt, nagyon nehezen sikerült valós információkat szerezni hollétéről és állapotáról. Márpedig vezetőként a további előadások sorsát is el kellett döntenem. Kórházi osztályok nem adtak ki részemre információt, a Népegészségügyhöz fordultam. Kiderült, színházi kontaktot sem Csaba, sem felesége nem adtak meg. A betegséget, a kórházba kerülést, a pozitív teszteredményt sem közölték a színház vezetésével, vagy a titkársággal – még Csaba haláláról is kerülő úton kaptunk információt."
Nyilvánosságra hozzák valamikor a jelentést?
Most tehát úgy állunk, hogy ismerjük a vizsgálat összefoglalóját, ami a színház vezetésének mulasztását firtatja, valamint tudjuk az igazgatónak ezekre adott válaszát, amelyben a direktor Kelemen Csaba felelősségét hangsúlyozza. A téma a színész halála miatt különösen kényes, de talán éppen ezért volna szerencsésebb, ha nyilvános lenne a vizsgálati anyag. Hiszen, ha esetleg nem is tisztáz minden kérdést a jelentés, akkor is teljesebb képet kaphatnánk belőle az eseményekről.
A jegyzőkönyv megismerhetőségével kapcsolatban Mirkózki Ádám az egerhirek.hu megkeresésére úgy nyilatkozott: „Ha rajtam múlt volna, kezdettől fogva nyilvános lenne ez a jelentés, mert az én megítélésem szerint a meghallgatásokból az ellenkezője derül ki annak, amit Blaskó Balázs állít”. A városvezető szerint mivel ő nem vett részt a meghallgatásokon, nem volt tagja a vizsgálóbizottságnak, ezért ő a vonatkozó dokumentumokat nyilvánosságra nem hozhatja.
Így marad a kérdés, hogy akkor ki volna jogosult az anyagot a képviselők és a közvélemény elé tárni, ha a vizsgálatot kezdeményező polgármester ezt nem teheti meg – a Heol.hu azt írja, ők erről érdeklődtek is Mirkóczki Ádámnál, de nem kaptak választ.
Röviden: nem úgy néz ki, hogy a közeljövőben többet is megtudunk az ügyről.
