Megérkezett az idei első hó
Még 2021 őszén kezdeményezte az Egri Norma Alapítvány kezdeményezte az első világháborúban elesett egri katonák előtt tisztelgő emlékhely kialakítását az Eger-patak Kossuth Lajos utca – Klapka György utca közötti szakaszának keleti támfalánál, amit azután a közgyűlés is támogatott.
Az emlékhely helyszínének kiválasztását és megtervezését egy kutatómunka előzte meg, mely során az alapítvány feltárta az elesett egri katonák nevét, több mint 300 személyt azonosítottak be.
Idén március elején kezdték el a munkát. Az Eszperantó sétány mentén, 325 méter hosszan festették fel az egri áldozatok neveit a patakmeder falára, sárgába áthajló fluoreszkáló festékkel, amelyről azt ígérik, éjszaka sem lesz zavaró a környékbeli lakóknak, mert a fénye nem annyira erős.
A későbbiekben a patakfal virágágyása is illeszkedik majd az emlékhelyhez, ugyanis az I. világháború nemzetközi szimbólumának számító pipacsot ültetnek oda. Az első világégés szimbólumot a kanadai John McCrae "Flandria mezején" című verse ihlette, amelyet a költő azután írt, hogy észrevette, milyen gyorsan nőnek a pipacsok az ypres-i csatában elesettek sírján.
Az emléksétányt csütörtök délután adták át, az ünnepélyes eseményen az ötletgazda, a Norma Alapítványt vezető Herman István mellett felszólalt dr. Pajtók Gábor megyei kormánymegbízott és Kovács Cs. Tamás ökormányzati képviselő, valamint Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.
"Az emlékművön megjelenítettek olasz, szlovén, szerb, lengyel, ukrán, erdélyi és felvidéki katonatemetőkben nyugszanak, sírjaik mára többségében az enyészetté váltak – mondta Pajtók Gábor az egerhirek.hu beszámolója szerint. A kormánymegbízott emlékeztetett: az első világháború idején a véráldozat hatalmas volt. Az elesettek között sokan voltak, akikre leszármazóik sem emlékezhettek, emlékezhetnek, mert a halál fiatalos érte őket, nem válhattak apává. Mellettük emlékeznünk kell az árván maradottakra és az özvegyekre is, akik gondos családapákat és szerető férjeket vesztettek el – tette hozzá.
Szalay-Bobrovniczky Vince az I. világháború szomorú adatira emlékeztetett:
10 millió ember esett el a fronton, ugyanennyien lettek az éhínség és járványok áldozatai. A magyar katonák közül csupán minden második térhetett haza, nincs olyan család, ahol a rokonságban ne lett volna valaki érintett
– tette hozzá az államtitkár, majd felhívta a figyelmet arra, hogy 2020 óta az interneten bárki számára kutatható az első világháború katonáinak adatbázisa. Az állam az egri emlékhely kialakításához 2,8 millió forint biztosított, társadalmi felajánlásból még ugyanennyi érkezett. A tervező és grafikus díjmentesen vállalta a munkát – hívta fel a figyelmet a politikus.
Kovács Cs. Tamás – aki a saját képviselői keretéből is támogatta az emlékmű elkészültét – az avatáson arról beszélt: felelősséggel tartozunk, hogy ezek a nevek ne tűnjenek el többé a patak faláról, mert akkor a lelkünkből is kikopnak.
Az ötletgazda Herman István hadtörténész és ötletgazda megemlítette, hogy akik itt szerepelnek, azokról nem tudunk sokat, de érző emberek voltak, álmokkal, vágyakkal, akik tették a dolgukat, amikor hívta őket a kötelesség. A Norma Alapítvány elnöke hangsúlyozta, hogy az elesett katonák sorsából, halálából tanulnunk kell.
