2021. szeptember 24., Gellért Mercedesz

Eger ügye

#egerplusz #eger #múltidéző #egri vár

469 éve történt az ostrom, amely bebizonyította, hogy Szulejmán hadai sem legyőzhetetlenek

Barna Benedek 2021.09.12. 12:15

1552 szeptemberében indult meg a török támadás Eger vára ellen.

Néhány napja volt az évfordulója az egri ostrom kezdetének: 469 évvel ezelőtt, 1552 szeptember 9-én zárta körül Ahmed budai pasa és Ali pasa egyesült serege Eger várát. Az akkor indult, 38 napig tartó offenzíva a magyar hadtörténet egyik legdicsőbb, magyar győzelemmel záródó ostroma volt.

 

Az egriek helytállása következtében I. Szulejmán 1552. évi hadjárata kudarccal fejeződött be, egyúttal pedig a magyar győzelem reményt, önbizalmat és hősies példát adott a végeken harcoló vitézek számára – írja a Rubicont idézve évfordulós cikkében a hirado.hu.

 

Az ostromról szóló leghitelesebb információkat Tinódi Lantos Sebestyén Eger vár viadaljáról való ének és az Egri históriának summája című művében találunk. Gárdonyi Géza az Egri csillagok című regényének megírásához is kimutathatóan ezt a leírást használta, különösen az ostromot és előzményeit leíró fejezetekben, hiszen a műben számos olyan érdekes információ van feljegyezve, amelyeket más történeti forrásokban nem lehet megtalálni – olvasható a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján.

egri-vár-mti-komka-péter

I. Ferdinánd  és a kiskorú János Zsigmond nevében kormányzó Fráter György 1551-ben úgy gondolták, megérett az idő a kettészakított Magyar Királyság újraegyesítésére, így az év során Castaldo tábornok csapatai megszállták Erdélyt. Néhány hónap után azonban Ferdinánd gyanakodni kezdett a barát kiismerhetetlen diplomáciai húzásai miatt, ezért 1551 decemberében meggyilkoltatta Fráter Györgyöt, és saját kezébe vette a keleti területek kormányzását. A király ezzel a lépéssel hatalmasat hibázott, ugyanis a Porta válaszul büntetőhadjáratot szervezett, amelynek vezetésével a szultán Ali pasát bízta meg.

 

A Dobó István parancsnoksága alatt álló vár elfoglalása elsősorban azért volt fontos a törököknek, mert a Felvidék magas csúcsainak előterében ez volt az egyedüli jelentős erőd, amely az észak-magyarországi bányavárosokat őrizte. Eleste nemcsak azért lett volna súlyos csapás, mert az oszmánok így megszerezhették volna a magyarországi érclelőhelyeket, hanem azért is, mert Eger mögött jószerével erődítetlen városok feküdtek: mivel sem Kassa, sem a bányavárosok nem készültek fel egy török támadásra, a hevesi püspöki székhely elfoglalásával Ali pasáéknak esélyük nyílt volna az egész Felvidék meghódítására.

vár-hagyományőrzés-dobó-mti-komka
Szívós Győző Dobó Istvánként az egri vár 1552-es ostromát felelevenítő hadijátékon.

Mindezzel a vár kapitánya, Dobó István is tisztában volt, ezért számos – hatástalan – segélykérő levelet intézett az udvarhoz, és már hetekkel a törökök érkezése előtt felkészült a várható támadásra: munkára fogta a falak mögé menekült környékbelieket, besorozta a parasztokat, de így is alig több mint kétezer katonával rendelkezett. Dobó nehéz helyzetével valószínűleg a pasák is tisztában voltak, ugyanis szeptember 9-én, a vár körülzárása után azonnal levelet küldtek számára, amelyben a kapituláció fejében biztonságos elvonulást, a helyiek számára pedig bántatlanságot ígértek.

 

A kapitány "válaszát" az Egri csillagokból ismerhetjük: Dobó a pasák üzenetének kézhez vétele után azonnal vasra verette a hírhozót, majd megeskette a védőket, hogy a megadás szót ezentúl még csak ki sem ejtik, és akár életük árán is megakadályozzák Eger elfoglalását. Az oszmánok ezután még hét napot vártak, majd – szeptember 16-ától kezdve – két héten át 12 ostromágyú és több száz kisebb löveg a pokol tüzét szabadította rá az egriekre.

 

 

Csakis Dobó és a vár védőinek érdeme volt, hogy Eger a szeptember 28-i, majd az október 4-i török roham után sem esett el. Az utóbbi támadás ráadásul igencsak válságos időszakban érte a várat, ugyanis aznap – a védők gondatlansága következtében – felrobbant a székesegyházban kialakított lőszerraktár, tehát Dobó és alvezére, Mekcsey István egyszerre kellett megküzdjön a káosszal és a falakra kapaszkodó törökökkel.

 

Miután az 1552-es év ősze már korán fagyokat hozott, az éhségtől szenvedő, járványoktól megtizedelt oszmán sereg ideje vészesen fogyott, ezért október 12-én és 13-án Ali és Ahmed pasa két ízben is általános támadást indított a falak ellen, de a hajnaltól éjszakáig tartó küzdelem ismételten kudarccal zárult.

 

Az utolsó két napban Eger védői már a végkimerülés szélén álltak, és csupán találékonyságuknak és hatalmas akaraterejüknek köszönhették, hogy végül mégis sikerült megtartaniuk a várat: Bornemissza Gergely híres bombái, a falaknál forró vizet és szurkot öntő asszonyok, az ostromlétráknál elszántan küzdő vitézek szinte egy mondabeli korszak gigászi küzdelmét idézik fel, amelyet Gárdonyin kívül Tinódi Lantos Sebestyén és Székely Bertalan is megörökített.

 

 

Miután a sokadik roham is eredménytelenül zárult, a török táborban akkora lett az elégedetlenség, hogy az addig egymással rivalizáló pasák megegyeztek a visszavonulásban, és október 17-én feladták az ostromot. A maroknyi egri védősereg hősies ellenállása tehát győzelmet hozott, ezt azonban a magyarok közül mintegy háromszázan nem érhették meg, és több százan sebesültek meg.


Mint a Rubicon írja, a győzelem komoly fegyvertény volt, hiszen – először a török háborúk során – bebizonyosodott, hogy Szulejmán hadai sem legyőzhetetlenek, vagyis az ostrom még nem jelent szükségszerűen vereséget. Eger helytállása komoly szerepet játszott abban, hogy Szulejmán szultán seregei néhány évig csak kisebb erősségeket próbáltak megvívni, de például ahhoz is hozzájárult, hogy 1556-ban Szigetvár védői ellen mertek – és tudtak – állni a törököknek.

 

(Fotók: Komka Péter / MTI)

Szeretné sok-sok gyönyörű fotót látni Egerről? Találkozzunk az Eger a legszebb város oldalunkon is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló