Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
A szavazatok 99 százalékának összeszámlása után, a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a Fidesz-KDNP jelöltje, Koncz Zsófia nyerte a vasárnapi, a Borsod megyei Szerencs választókörzetében tartott időközi országgyűlési választást, amelyet az előző képviselő, a szintén fideszes Koncz Ferenc halála miatt kellett kiírni. Lánya, Koncz Zsófia a szavazatok 50,87 százalékát szerezte meg az ellenzéki pártok közös jelöltjével, a jobbikos Bíró Lászlóval szemben, aki 45,9 százalékra közelítette meg a kormánypárti jelöltet.
A választásnak kettős tétje volt. Egyrészt a Fidesz-KDNP frakció jelöltje vereségével formailag elveszítette volna kétharmados többségét a parlamentben, így már nem szavazhatott volna meg egyedül kétharmados többséget igénylő törvényeket, például alaptörvény-módosításokat. Gyakorlatban azonban maradt volna a kétharmad, hiszen az Országgyűlésben ülő német nemzetiségi képviselő korábban biztosította a Fideszt támogatásáról, továbbá a Jobbik-frakcióból kivált Mi Hazánk Mozgalom képviselői is rendszeresen szavaztak együtt korábban a kormánypártokkal.
A szavazás másik tétje az volt, hogy a teljes ellenzéki összefogást először próbálták ki élesben. Bírót támogatta az MSZP, a DK, az LMP, a Momentum és a Jobbik is, bár utóbbi párt neve nem kerülhetett fel a szavazólapra egy bírósági döntés miatt (nem jegyezték be több hónap alatt sem, hogy új elnöke lett a pártnak Jakab Péter személyében). A választási részvétel jóval alacsonyabb volt, mint a 2018-as választáson (akkor 66,81 százalék felett, most 45,47 százalék volt), azonban két éve három ellenzéki jelölt is volt (egy MSZP-DK-Párbeszéd, egy Jobbik- és egy LMP-jelölt), és az akkor második helyen végző baloldali jelölt 18 százalékkal maradt le a győztes Koncz Ferenctől.
(Bíró László, forrás: Facebook)
Vagyis a közös ellenzéki jelölt egyértelműen jobban szerepelt, bár Bíró László személye megosztónak bizonyult. A jobbikos politikust korábbi antiszemita és rasszista megjegyzései miatt vették elő, ám Bíró azóta többször, nyilvánosan is bocsánatot kért és elhatárolódott szavaitól. Ráadásul Bíró nagyon rosszul szerepelt az ellenzék közös polgármester-jelöltjeként a 2019-es önkormányzati választáson Szerencsen, a választókörzet második legnépesebb településén (az első Tiszaújváros), mindössze 5 százalékot szerzett.
A választás után az MSZP és a Jobbik elnöke, Tóth Bertalan és Jakab Péter is úgy fogalmazott, hogy bizonyította az ellenzéki összefogás a hatékonyságát a vereség ellenére. A Jobbik közleménye szerint az összellenzéki Bíró László komoly eredményt ért el őszinte és tisztességes kampányával, miközben "a kormánypárti propagandagépezet hazugságai és lejárató agitációi" folyamatos nyomás alatt tartották a borsodi embereket. Tóth Bertalan úgy fogalmazott: egy hagyományosan fideszes körzetben, szoros küzdelemben maradt alul az időközi választáson Biró László, az ellenzéki összefogás közös jelöltje. Azonban a választást mégis az ellenzéki összefogás eredményes próbájának tekintik, hiszen a jelöltjük "derekasan küzdött", a kampányba pedig minden ellenzéki párt rengeteg munkát fektetett.
(Koncz Zsófia és Kósa Lajos, forrás: MTI)
A Fidesz és a KDNP természetesen diadalittasan konstatálta a győzelmet. - A kampányban kiderült, hogy az egyesült baloldal semmilyen gátlástól nem riad vissza, a hatalomért és a pénzért mindenre képes, de az is, hogy a választók nem kérnek a "Gyurcsány-féle vegyesfelvágottból" - mondta Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő vasárnap a borsodi időközi választást követő sajtótájékoztatóján, Szerencsen. Koncz Zsófia pedig ugyanitt hangsúlyozta, hogy nemcsak azoknak szeretne a képviselője lenni, akik rá szavaztak, hanem az egész térséget szeretné képviselni.
(Leadkép: MTI)
Teljes az összefogás: Közös választási programja lesz az ellenzéki pártoknak 2022-re
Csak így látnak esélyt legyőzni a Fideszt a következő országgyűlési választásokon. Az : Azonnalinak küldött közleményben közölte hat ellenzéki párt - a DK, a Jobbik, a Momentum, az LMP, a Párbeszéd és az MSZP -, hogy csütörtökön, október 1-jén elnökeik megtartották második találkozójukat, ahol megerősítették, amiben korábban már megállapodtak a 2022-es országgyűlési választáson az ellenzéki pártok együttműködésére van szükség a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere, azaz a Fidesz által alkotott államhatalom) lebontása érdekében.
