Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
A mindenkori városirányítók szeretnek abban a pózban tetszelegni, hogy az alatt az időszak alatt, amíg ők voltak a vezetésben a város gazdagodott, gyarapodott szellemileg, gazdaságilag, kulturálisan egyaránt.
Nehezen hasonlítható össze a gazdasági fejlődés pl. a kulturális élettel (vagy annak hiányával) de mégis kíváncsiak vagyunk arra, hogy olvasóink miként érzékelik: fejlődő városnak tekintik-e Egert vagy inkább stagnáló, beragadt településként tekintenek a városra, esetleg egyenesen egy hanyatló szakaszát látják városunknak.
Eger lakossága egyértelműen fogyóban van, idén már nem éri el az 50 ezer főt a lakosság száma.
A nagy ipari, gyártó cégek fejlesztenek, egyelőre nincs hír távozási szándékukról.
A kulturális élet kimagasló teljesítményt (ami az országos hírértéket eléri) nem tud felmutatni, ami nem a várral lenne kapcsolatban, nem hallani arról, hogy Eger valami „új Athén” lenne, szigetszerű jelenségekkel lehet csak találkozni.
Fesztiválokban, boros rendezvényekben hiány nincs.
A közlekedés a megemelkedett autószám miatt időnként elviselhetetlen, a tömegközlekedés noha „ingyenes”, minősége komoly kérdéseket vet fel.
Városunk még mindig biztosan a legvonzóbb a turisták szemében.
A profinak nevezett felnőttsport Egerből gyakorlatilag eltűnt. A gyereksport és az utánpótlás viszont jobb helyzetben van.
Az egri közélet egy késdobáló kocsmai színvonalra süllyedt.
A katolikus egyház reneszánszát éli a városban, sorra újulnak meg a gyarapodó számú ingatlanjaik.
Oktatási intézményeink hazai összehasonlításban nem emelkednek ki a mezőnyből.
Szóval a kérdés így hangzik:
indexkép: MTI/Komka Péter
