2024. június 18., Arnold Levente

Vélemény

#eger #tömegközlekedés #ingyenes tömegközlekedés

Nincs ingyenebéd, avagy két éve vezették be az ingyenes közösségi közlekedést Egerben

Domán Dániel 2024.01.07. 18:29

A Vélemények rovatban a szerkesztőség véleményétől eltérő írásokat is közreadunk, azonban azok tartalmáért felelősséget nem vállalunk. Természetesen szívesen várjuk a válaszreakciókat, amelyeket közre is adunk.

Ha megnézzük az ajándék lónak a fogát, bármit is hazudik az eladója a jószágról, akkor három dolgot láthatunk. Az egyik, hogy a szolgáltatásért az az egri is fizet, aki még életében nem szállt fel egy buszra sem. A másik, hogy ez az összeg, amelyet az egriek közös pénztárcájából kivesznek, máshonnan hiányozni fog. A harmadik pedig, hogy félelmetes jövőképet fest le az a tény, hogy két éve semmit sem fejlődött érdemben a szolgáltatás, és hiába követelőznénk, az asztal másik végén ülő széttárhatja a kezeit, mondván:

 

„Úgyse fizettél érte semmit.”

 

Még közírói minőségben, 2021 végén, néhány nappal a nagy bejelentés után megjelent egy publikációm az Egri Ügyek oldalán. Ha akarnám, itt röviden le is zárhatnám a mostani gondolatmenetet annyival, hogy az idő konkrétan mindent igazolt, amit akkor előrevetítettem. A populista intézkedés első kritikusaként kaptam hideget-meleget, vállalva annak ódiumát, hogy a Mirkóczki nómenklatúra ahogy csak lehet, rám süti az Eger ellenes billogot. Az álláspontom azóta sem változott, immár politikai jelöltként legalább annyi felelősséggel tartozom, hogy nevén nevezem a dolgokat, őszintén beszélek e politikai termék hátrányairól és előnyeiről. Előbbi súlyosabb, utóbbi elenyésző. Sokan egyet fognak érteni, sokan csak a rosszindulatot látják majd. C'est la vie.

 

Nincs ingyenebéd. - írta Milton Friedman a regényében. Ugyanezt mondta Saci néni még általános harmadikban, amikor nem fizettem ki a menzát és kitépte a kezemből a tarhonyás húst. Kezdjük az alapoknál és szögezzük le, bárhogy is nézzük, közpénzről beszélünk. A magyarok, az egriek közös vagyonáról.

 

A helyi közösségi közlekedés biztosítása az önkormányzat kötelező feladata, ennek költségeit elvileg a helyi iparűzési adóból származó bevételből fedezik. Ezt a szolgáltatási megállapodást – településenként eltérően – a felek egy közszolgáltatási szerződésben rögzítik, esetünkben Eger önkormányzata és a Volánbusz Zrt. mint állami cég. Fontos megjegyezni, hogy a helyi iparűzési adóbevételt a közösségi közlekedési feladat ellátásaira szabad csak költeni, a maradék bevételt az önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel. Eléggé korlátozó törvény, erősen megfontolandó lenne egy ellenzéki kormányváltásnál, ha komolyan gondolják az önkormányzatok függetlenségét.

 

Egy ilyen szerződést tárgyalt meg titokban, és állította kész tények elé az egri döntéshozókat Mirkóczki Ádám. A szerződésben rögzítik, hogy 2022. január elsejétől az éves bérlet 1000 Ft, de csak az egri lakcímkártyával rendelkezőknek, továbbá a 2018-tól felhalmozott tartozást az önkormányzat törleszteni kezdi a Volán felé. A társaság 2022. évi beszámolója szerint, nézzük meg, mennyit fizettünk eddig.


Húzzuk meg a határt 2021. december utolsó napjáig, amikor is 1,5 milliárd, tehát másfél milliárd forintot fizettünk ki a Volánnak. Ebből a beszámolóból – úgy tűnik - már a 2022-es ellentételezés is látszik: a cég 677 millió forintot követel az egriektől, ebből az önkormányzat már kifizetett 240 millió forintot, magyarán a 2022-es évre vonatkozóan még 437 millió forint tartozás van. 2022 év végéig tehát a teljes összeg kerekítve 2,2 milliárd, azaz Eger lakossága fejenként eddig 45 000 forintot fizetett függetlenül attól, hogy buszra ül-se vagy sem. A 2023. évi beszámolót 2024. márciusában várhatjuk, az inflációra hivatkozva vélelmezhetően ennél is nagyobb költség prognosztizálható és még ezen felül is megfogalmazhat bármilyen ellentételezési igényt a Volán. A szerződés pontosan ezért rossz: lényegében bármire hivatkozva, bármilyen összeget feltüntethet az állami cég, az önkormányzatnak ki kell fizetnie azt. A megállapodás kimondja, hogy a 2022. évi fennmaradó összeget 3 év alatt 3 részletben törleszti, 2024., 2025. és 2026 márciusában. A szerződés maga 2028. december 31-ig szól, de fizetni valószínű az utána következő években is fogjuk.

 

A szerződés pontosan ezért rossz: lényegében bármire hivatkozva, bármilyen összeget feltüntethet az állami cég, az önkormányzatnak ki kell fizetnie azt. A 2023. februári közgyűlési döntés szerint a 2022. évi fennmaradó összeget 3 év alatt 3 részletben kellett volna törleszti. Ezt a 2023. májusi közgyűlésen módosították arra, hogy kifizetik a hátralévő összeget (437 millió ft) azért, hogy a kb. 160 millió forintos kamatköltséget elkerüljék. Útközben kiderült, hogy nincs rá fedezet, ezért Juhász Tamás gazdasági irodavezető tanácsára a feladatellátási tartalékról átcsoportosítottak 220 millió forintot. Abban is megállapodtak, hogy a 2023. évi költségeket teljes egészében 2024 tavaszáig megfizeti az önkormányzat, a 2024. évi költségeket pedig havonta törleszti. Adódik a kérdés, hogy miért nem tudtak előre a kamatfizetésről, hiszen az előző évekre vonatkozóan is kellett, másrészt hivatalosan is kimondható, hogy az önkormányzat más feladataira kevesebb forrás jut, hiszen ebből fedezték a költségeket. Nem éppen bizalomgerjesztő. A szerződés maga 2028. december 31-ig szól, de fizetni valószínű az utána következő években is fogjuk. (A javítást a szerző kérte, mi pedig leközöltük - a szerk.)

 

Ha a trend megmarad, az látszik, hogy Mirkóczki Ádám egy olyan szerződést kötött meg sunyiban a Volánnal, amelynek nemhogy a következő ciklus képviselő-testülete, de a 2029-es önkormányzati választások után mandátumot szerzők is nyögni fogják az adósságot. Két évvel ezelőtt így fogalmaztam:

 

„Négy év alatt, közel másfél milliárddal tartozunk a Volánnak és akkor belekezdünk egy olyan projektbe, ahol 2022. január elsejével kezdve a többszöröse hárul ránk és a megállapodás nem tér ki arra, hogy miből finanszírozza majd a város az esetleges járatsűrítéseket, az új buszsofőröket és a megnövekedett szolgáltatások igényeit.”

 

Nem tévedtem. 2021-ben még 570 millió, 2022-ben már 677 millió forintot követelt a Volán. Megkockáztatom, hogy a cég 2023. évi igényeiben közel 800 millió forintot tüntet majd fel, amelyet – ha az eddigi logikát vesszük alapul – szintén részletekben törleszti majd az önkormányzat 2027-ig. Ha ez bejön, akkor minden egri kb. 16 ezer forintot fog fizetni. Valljuk be, ha nem is a kezünkből tépik ki, ez egy adónem. Miért fontos ez? Ha erről a borzasztó szerződésről, az évekre szóló függőségről és adósságról, a Volán pénznyelő, egyre romló minőségű szolgáltatásáról nem beszél a mostani testület vagy azok, akik június 9-én választást akarnak nyerni, akkor csak hülyének nézik az egrieket. A Volán bebetonozása egyedül Mirkóczki Ádám felelőssége, aki – még egyszer hangsúlyozom - büszkén jelentette ki, hogy titokban tárgyalt a céggel. Feltehetnénk a kérdést, hogy az elmúlt négy és fél évben mégis kikkel és miről állapodott még meg a színfalak mögött?

 


Késik a busz, nem is jön és még az utcák is koszosak

 

Igen, mert nincs pénz, legalábbis egyre kevesebb. A közszolgáltatások minősége, annak fejlesztése szintén a közös vagyonból történik. A közszolgáltatások elvégzésére szánt forrásokra úgy kell tekintenünk, hogy amire költenek, az hiányozni fog máshonnan. Egy település költségvetése valamennyire tervezhető, de véges, változó és bármikor megboríthatja valami. Két dolgot kell látnunk.

 

Az egyik, hogy a kormány az utóbbi években egyre jobban fenyegeti, magára hagyja az önkormányzatokat. Folyamatosan megvonja tőlük az adókivetési jogot, megfelezi az iparűzési adót, elvonja a gépjárműadót, megnehezíti a hitelfelvételt és amely számára mindig is kínos területek voltak, mint például a szociális területek, egy fillérrel sem száll be a finanszírozásukba. Ne fessük az ördögöt a falra, Eger nem fog csődbe menni, a kormány stratégiája szimplán politikai töltetű: a felelősséget a polgármesterekre terheli, könnyedén kiabálják rájuk, hogy alkalmatlanok, mivel látszólag nem bírnak megfelelően gazdálkodni. Eger esetében ez valamennyire igaz is.

 

A másik, hogy az adott környezetben egy település vezetése mire költ, milyen prioritást állít maga elé. Itt jön az, hogy egy polgármesternek és a testületének mi a politikai irányvonala, ugyanis mindent ez határoz meg. A populizmus fénykorában ne várjunk értelmes, megfelelő szakpolitikai döntéseket, ez a játék nem erről szól. Az ingyenes közösségi közlekedés bevezetése nem más, mint egy politikai termék. A lényege semmiben nem különbözik attól, ahogy a Fidesz szórja a prémium nyugdíjakat, a béremeléseket, az szja-mentességet, és egyéb ingyen pénzeket. Mirkóczki Ádám megmérte, hogy nagyjából mennyi egri szavazóra számíthat június 9-én, csakhogy ez korán sem garancia arra, hogy átmenti őt a következő ciklusba.

 

Egy polgármesternek nehéz a dolga, amikor egyre szűkösebb térben mozoghat, azaz egyre kevesebbet költhet arra, hogy az elődeitől, illetve az ellenfeleitől eltérően politizáljon. Mirkóczki Ádám nagyjából három dologra alapozza a jövőjét: a közpénzből finanszírozott rendezvényekre a Dobó téren, amelyekről sikerkommunikálhat a tömegről készült fényképekkel; a belváros virágosítására, amelyet a legtöbb egri lát; és az állandó gyűlöletkampányra, azaz mindenki hibás, csak ő nem. Lényegében a vegytiszta Rogán-recept.

 

A busz motorháztetője alatt

 

Egy következetes, hiteles polgármesternek vagy politikusnak nem csak addig van meg a forgatókönyv, ameddig learatja a politikai babérokat. Egy közszolgáltatás fejlesztése, annak fenntartása ugyanúgy a felelőssége, magyarán a politikai termék időtálló lesz-e vagy a kampány eszköze csupán. Utóbbi látszik megvalósulni. Az ingyenes közösségi közlekedés példája mellett itt van egy másik forró példa: a Lenkey-ház félmilliárdba kerülő felújítása.

 

Habis László annak idején nem hiába nem fizette ki a Volán követeléseit. Válltig állítom, hogy a gondolata valami hasonló lehetett: egyre rosszabb közszolgáltatásért nem fizetek semmit se. Beláthatta, hogy a világ pénze nem elég a Volánnak, hogy fejlesszen, másik céggel pedig nem szerződhetett, mert a kormánypárt nem engedte volna. Más szolgáltatókkal eddig csak ellenzéki vezetésű városok szerződtek, amelyek pontosan ugyanezen indokból intettek búcsút a Volánnak. A piacon lévő más szereplőkkel ugyanis lehet tárgyalni, új szerződést kötni, hovatovább követelőzni a közpénzekért cserébe. Bár egy igazi baloldali válasz az lenne: a közszolgáltatások fejlesztése igenis az állam kötelező feladata, tessék megcsinálni, nem pedig privatizálni ezen területeket is. Ez legyen az országos politika gondja, ezen Egerből tényleg nem lehet változtatni, ergo maradt az a két lehetőség, amelyet Mirkóczki és Habis választott.

 

Mirkóczki Ádám "úgy döntött" (és sajnos a testület is), bármit kifizetünk, mindegy, milyen minőséget kapunk. Habis László úgy döntött, nem fizet, mert tudta, milyen minőséget kap. Hogy jön ide a Lenkey-ház? Mirkóczki Ádám "úgy döntött" (és sajnos a testület is), hogy félmilliárd forintból, azaz négyzetméteráron 3 millió forintból felújíttatja az ingatlant, amelyre Habis László annak idején azt mondta, hogy - az akkori árán 1,2 millió forint/nm - vállalhatatlan kategória. A történet B oldala, hogy ezeket fenn is kell tartani, azaz még több költséget vonz maga után, amelyet szintén a közösből vonnak el. Tényleg megéri egyre többet fizetni a Volánnak? Többen fognak buszra váltani? Mennyibe fog kerülni a Lenkey-ház fenntartása évente? Fognak oda járni egriek vagy turisták? Habis László nem azért nem nyerte meg a választást, mert nem újította fel a Lenkey-házat, de Mirkóczki Ádám – többek közt – azért nem fogja megnyerni a választást, mert olyan áron újította fel, ami a legtöbb egrinek messziről bűzlik. A populista politika idáig nem jut el, nem érdekli, a forgatókönyv addig tart, ameddig a lájkokat begyűjti. Ezek, és sok más intézkedés negatív következményeit a következő testület fogja elszenvedni.

 

Füstöl a busz, mielőtt kigyulladna

 

"Ha egy közlekedési vállalatnak nincs jegybevétele, akkor az államnak vagy egy önkormányzatnak kell finanszíroznia a működési költségeit. Ez a finanszírozási függés táptalaja lesz egy örökös huzavonának, ami közszolgáltatók és a finanszírozó szervek között zajlik. Előbbi mindig több pénzt követel, az utóbbi pedig mindig azt nézi, hol folyik el a pénze, nem lehetne-e hatékonyabban nyújtani a közszolgáltatást. A gyakorlat azt mutatja, nincs tökéletes közszolgáltatási szerződés, ami teljesen kiküszöböli ezeket a vitákat. A végeredmény gyakran egyre drágábban nyújtott, egyre rosszabb minőségű szolgáltatás." – Hocher Dániel publikációjából, 2022. november, telex.hu

 

Hocher Dániel cikkében ugyanazt veti fel, amit annak idején én, illetve most is. Mirkóczki Ádám úgy érvelt az ingyenes közösségi közlekedés mellett, hogy enyhíti a forgalmi dugókat, a parkolási problémákat, a környezetnek is jót tesz és legfőképpen kíméli az egri családok pénztárcáját. Ez mind szép gondolat, csakhogy két év után egyértelműen elmondható, a projekt e szempontok alapján megbukott. Szerencsére nem én, hanem maga Mirkóczki Ádám állítja fel a siker mércéjét:

Ha azt látjuk, hogy a közlekedési szokások nem változnak, ha továbbira is mindenki autóval közlekedik, akkor felül lehet azt bírálni, hogy érdemes volt-e ezt meglépni. – Féktelenül, TV Eger – 2021.12.17.

Jó, de sikerült?

 

Ahhoz, hogy kevesebb autó legyen az utakon, ahhoz az autózásnak egyrészt drágábbnak kell lennie, másrészt kell egy használható alternatíva. Adóemelésről egyetlen önkormányzat sem szeret beszélni, holott illendő lenne, egy normális adópolitika hiányával ők is a saját sírjukat ássák meg. A nap végén a kérdés az, mit kapunk az adónkért cserébe? És itt szívjuk be a sűrű, fekete füstöt a busz kipufogójából.

 

Nem kérdés, hogy a következő ciklus testületének ebben a füstből tiszta levegőt kell varázsolnia, különben újabb öt évig és még azután is kezelhetik azt a teljesen jogos panaszáradatot az egriektől, akik a közösségi közlekedést kritizálják. Három út lehetséges: az egyik, hogy hagyják így, ahogy van és mindenféle jóléti intézkedéssel szőnyeg alá söprik a problémákat, amely a végén szintén populizmusba fullad, fenntarthatatlan, megtévesztő és hosszútávon káros. A másik, hogy új szerződést írnak, amelynek követelményeit társadalmasítás után pontosan megfogalmazzák, lehetőséget teremtenek arra, hogy a többségi akarat érvényesüljön. A harmadik pedig, hogy egy kemény jogi és politikai procedúra árán megszüntetik a szerződést és egy másik céggel látják el a közösségi közlekedés szolgáltatását. Ennek a legfájóbb politikai ára lehet az, hogy megszűnik az „ingyenesség”, azonban a két félen múlik, hogy milyen anyagi konstrukciót dolgoz ki. Tegyük fel, egy évben 1 milliárd forint fizet az önkormányzat az új cégnek. Hogy valamennyire kompenzálja ezt, lehet nem éves szinten, hanem havi szinten kell 1000 forintot fizetni az egri lakosoknak. Lehet szó egységesítésről, például egri és nem egri diák és felnőtt ugyanúgy 4000 forintot fizet havonta. Maradhat ugyanúgy évente 1000 forint, kiterjesztve a bejárós diákokra és ingázó dolgozókra. Lehet bármi, de egy biztos, új szerződéssel, megfelelő követelmenyékkel egy jobb, mindenre kiterjedő közszolgáltatást biztosíthatnánk. Ezen kívül még egyre biztosan számítani lehet: én leszek az a politikai jelölt, aki ezen gondolatok miatt az egriek ellensége, aki meg akarja szüntetni az ingyenes buszozást, az egri családok adóját emelni, megnehezíteni és tönkre tenni az életüket. A valóság azonban az, hogy ha be is kerülök, egyedül ezen nem változtathatok, de képviselőségem alatt, semmit, de semmit nem fogok titokban csinálni, sunnyogni és asszisztálni ahhoz, hogy hülyének nézik az egrieket.

 

Összefoglalva tehát, két év után elmondhatjuk, hogy biztosan többen vettek buszbérletet, mint valaha. Ezt orrvérzésig lehet propagálni, de nem lett kevesebb az autó, nem könnyebb parkolni, nem lett tisztább a levegő, nem lettünk gazdagabbak sem, a közösségi közlekedés minősége sem javult. Mire volt akkor jó? Néhány hónap múlva kitenni a választási plakátokra és hirdetni facebook posztokban. Ahhoz, hogy érdemben változás történjen, minden feltételnek teljesülnie kell, és választ kell adni arra is, hogy a nem létező bevételek miatt miből fejleszti az önkormányzat az infrastruktúráját, a közszolgáltatások minőségét.

 

Egy élhetőbb város koncepciójában ugyanis választ kell adnunk két alapvető kérdésre: milyen itt élni és miből lehet megélni? A kettő kéz a kézben jár. Egy önkormányzatnak az előbbiben egyelőre több eszköze van, utóbbit kevésbé, de tudja alakítani.

 

indexkép: Johannes Maximilian / wikipedia

 

 

Támogasd a hatalomtól független újságírást!

Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így.

Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogast adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét.

Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004.

Köszönjük!

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

További hírek

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló