A Büntető Törvénykönyv szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

Az Egri Járási Ügyészség vádirata szerint a nő 2025 februárjában ismerkedett meg a sértettel egy Egerhez közeli település piacán. Valótlanul azt mondta a sértettnek, hogy rajta és a lányán is rontás van, amit le tud venni. A helyszínen egy kisebb összeget kért a hölgytől, majd a későbbiekben telefonon egyeztettek. A nő azt állította, hogy a rontás levételéhez újabb szertartások szükségesek, ezért rávette a sértettet, hogy a bankszámlájára különböző összegeket utaljon át. A sértett a vádlott kérésnek eleget téve a megadott bankszámlára 2025 februárjában és márciusában öt alkalommal összesen közel kétmillió forintot utalt át. A vádlott a rontás levétele érdekében még további kétmillió forint fizetését kérte a sértettől, aki azonban ennek már nem tett eleget.

A nő a sértettet – azzal a valótlan állítással, hogy róla és lányáról a rontást különböző szertartások segítségével leveszi – tévedésbe ejtette, valós tevékenységet nem végzett és az nem is állt szándékában. A bűncselekménnyel okozott kár közel kétmillió forint.

A vádlott hasonló módszerrel fél év alatt további három személyt tévesztett meg. A vádlott bűncselekmények rendszeres elkövetéséből tartotta fenn magát.

A járási ügyészség a többrendbeli, nagyobb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt most benyújtott vádiratában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. A vádhatóság indítványozta továbbá, hogy a bíróság bírálja el a sértettek által bejelentett polgári jogi igényeket is.

indexkép: depositphotoes