Az Egri Járási Ügyészség iparjogvédelmi jogok megsértésének vétsége miatt járt el azzal a gyanúsítottal szemben, aki 2024 júliusában egy egri üzletben összesen tizenöt darab olyan cipőt árult, amelyek hamisítványok voltak. Az árucikkeken az eredeti márkát utánzó márkajelzés és felirat is látható volt.

A hamis termékeket a nyomozó hatóság lefoglalta.

A gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerte és megbánta, a közvetítői eljárás lefolytatásához hozzájárultak a felek, ezért a vádhatóság az iparjogvédelmi jogok megsértésének vétsége miatt indult büntetőeljárást hat hónapra felfüggesztette közvetítői eljárás lefolytatása céljából. A közvetítői eljárást a Heves Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Igazságügyi Osztálya folytatja le.

Amennyiben a megállapodás létrejön a felek között, és a gyanúsított az abban foglaltakat határidőben teljesíti, a későbbiekben lehetőség nyílik az eljárás megszüntetésére.

A kereskedelemben megkülönböztetett érdek fűződik ahhoz, hogy a boltok polcain és a piacokon ellenőrzött termékeket lehessen forgalmazni. Fontos a gyártóknak az, hogy más ne élhessen vissza a márkajelzésekkel, megnevezésekkel, egyedi logókkal. A vevők részéről érthető elvárás, hogy a pénzükért minőséget és eredeti, márkás termékeket vehessenek. A szabályok megszegése egyes esetekben büntetőeljárást is vonhat maga után.

A Büntető Törvénykönyv rendelkezése szerint, aki a jogosultnak törvény alapján fennálló iparjogvédelmi oltalomból eredő jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével, illetve az ily módon előállított áru forgalomba hozatalával megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Súlyosabban minősül az elkövető cselekménye, ha az iparjogvédelmi jog megsértésével jelentős vagy annál is magasabb összegű vagyoni hátrányt okoz. Más jogszabály és nyilvántartás részletezi azt, hogy mi minősül védjegynek, az oltalom mely termékekre és megnevezésekre terjed ki.