2024. november 3., Győző

Riasztó

#országgyűlési választás #fenyegetés #bombariadó #bombakeresés

Divatba jöttek a bombariadók: sokkoló számadatot közölt a rendőrség


Úgy tűnik, szezonja van az ilyenfajta fenyegetéseknek. A hivatalos számadatból kiindulva a nagy médiavisszhangot kapott esetek csak a jéghegy csúcsa.

 

Az utóbbi hetekben jó néhány bombariadóról érkezett hír. Március 30-án bombariadó volt a győri Árkádban, és országszerte több más fővárosi és vidéki bevásárlóközpontban. Április 22-én kétszer is bombariadó miatt ürítették ki, s vizsgálták át a Győr Plázát. Ugyanezen a napon volt bombariadó a budapesti Aréna Plázában is, ahol

tömegpánikkal fenyegető helyzet alakult ki.

Bár a gyalogosok könnyen elhagyták az épületet, az autóval érkezőkre komoly tortúra várt. Először sokan a parkolójegyüket próbálták érvényesíteni, emiatt az automatáknál hamar hatalmas sorok alakultak ki – írtuk akkor, hozzátéve azt is: a létesítmény szellőzőrendszere nem bírta a terhelést, így a parkolószintek nagyon hamar megteltek kipufogógázzal.

 

Emiatt viszont többen pánikszerűen a lehető legrövidebb utat keresve a forgalommal szemben haladva próbáltak minél hamarabb a felszínre jutni, ami csak tovább fokozta a káoszt. Olvasónk elmondása szerint ő bő fél óra alatt jutott ki a parkolóházból, de ezzel a szerencsésebbek közé tartozott, úgy tippelte, aki a sor végére kerülhetett, akár egy órát is várakozhatott. Azt azonban furcsának találta olvasónk, hogy bár a Készenléti Rendőrség központja a pláza közelében van, onnan senki nem jött segíteni a kiürítést. Az első a bevásárlóközponthoz tartó szirénázó rendőrautót már a felszínre érve látták az ellenkező irányból, a Keleti Pályaudvar felől közeledni – számolt be róla.

 

Ugyancsak április 22-én volt bombariadó a Népliget autóbusz-állomáson, valamint a Corvinus Plázában is. Az Ugytudjuk pedig március 30-án, a korábbi bombafenyegetések után, a választás előtt négy nappal a választás folyamatára belülről rálátó forrástól olyan fülest kapott, hogy bombakeresés is lesz a szavazóhelyiségek megnyitása előtt, a helyszín választások céljára történő lezárásakor. Tűzszerészek fogják átvizsgálni az épületet. Emiatt a helyi választási bizottság elnökének egyeztetnie kell a vizsgálat időpontjáról a rendőrséggel.

 

Az ugytudjuk.hu rákérdezett erre a Nemzeti Választási Irodánál is, akiknek válasza március 31-én érkezett meg. "Köszönjük a megkeresést és a türelmet. A kérdés nem a Nemzeti Választási Irodához tartozik, így javasoljuk a témában az illetékes szakhatóság - Rendőrség vagy Katasztrófavédelem - megkeresését" – válaszolták.

 

Mit lehet erre mondani? Újságíróként naivan azt feltételeztük, a választásokat szervező és felügyelő központi hivatalnak csak van valami köze ahhoz, hogy a rendőrség mikor, hol, milyen ütemezés alapján vizsgálja át a helyiségeket, amelyet értelemszerűen a helyi választási szervek nyitnak, zárnak, sőt: forrásunk közlése alapján pont a helyi választási bizottság elnökének egyeztetnie kell a vizsgálat időpontjáról a rendőrséggel.

 

De sebaj, megkeressük akkor az illetékes hatóságot, hátha választ kapunk erre a fogas kérdésre. Válasz nem jött, s az április 3-i választás napját semmiféle komolyabb incidens nem zavarta meg. Az Ugytudjuk viszont továbbra is érdeklődött az ORFK Kommunikációs Szolgálatától: hány bombariadó volt az elmúlt évben, illetve a 2022-es esztendő első négy hónapjában?

A Rendőrség Hívásfogadó Központjaiba (a továbbiakban: HIK) érkezett közveszéllyel fenyegetés bűncselekménnyel kapcsolatos bejelentések a megjelölt időpontokban az alábbiak szerint alakultak. A 2021. április 25. és 2022. április 25. közötti időszakban 346 esetben, míg a 2022. január 01. és 2022. április 25. közötti időszakban 164 alkalommal érkezett állampolgári bejelentés, amely tartalmazza a közintézményekre, a családi házakra, illetve a különféle gazdasági tevékenységet folytató kereskedelmi egységekre vonatkozó fenyegetéseket is

– válaszolták.

 

Ami elég döbbenetes szám, gyakorlatilag azt jelenti:

átlagban az év szinte minden napjára jut egy bombariadó.

Ez a sűrű előfordulási gyakoriság rögtön felvet pár további kérdést. Például, hogy ezek milyen formában történtek? (E-mail, más típusú elektronikus üzenet, telefonhívás, hangüzenet, postai levél, stb.) A Magyar Hang az április 22-i bombafenyegetés után egy vidéki pláza névtelenséget kérő munkatársával beszélt, így ismerte meg az akkori üzenet tartalmát.

bombariadó-ugytudjuk
Fotó: Vágvölgyi Bálint / Ugytudjuk

 

"Gmail-es email címről jött az üzenet, délután negyed négy körül. Egy magyar név szerepel a mailcímben, de ez biztosan fiktív. A levelet úgy kaptuk meg, hogy a feladó saját magának küldte el a levelet" – mondta a lapnak nyilatkozó dolgozó (az üzletközpontot valószínűleg titkos másolatként csatolták a címzettek közé). A Magyar Hang szerint a rendőrség már ismerhette a feladót és az üzenet szövegét, legalábbis nem érte őket meglepetésként a levél tartalma. A Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz az ügyben.

 

A bombafenyegetések nagy száma miatt logikus a kérdés: van-e olyan elkövető, aki több ilyen fenyegetésért is felelős? Hány ilyen van, s mennyi cselekmény írható a számlájukra? Illetve hogy az elkövetők között van-e kapcsolat? Előfordult-e olyan, hogy többen, netán csoportosan, szervezetten tettek ilyet? Felmerült, illetve beigazolódott-e a gyanú, hogy valamelyik esetben terrorszervezet, külföldi titkosszolgálat, szervezett bűnözői csoport áll a fenyegetés mögött? – tette fel kérdéseit az ORFK-nak az Ugytudjuk, de ezekre nem jött válasz.

 

A Magyar Hang szerint az április 22-i fenyegetésnek politikai tartalma volt. "Bomba van az épületben. Nem élhetek olyan országban, amely a terrorista Putyint szponzorálja, és amelynek az olcsó gáz fontosabb, mint az emberi élet" – a lap információi szerint akkor ez a fenyegető üzenet bénította meg országszerte a bevásárlóközpontokat és valószínűleg a MÁV debreceni igazgatóságát is. Persze egy ilyen üzenet lehet az ellenoldalról (akár Moszkva-barát szimpatizánsoktól, az orosz hírszerzéstől) jövő provokáció, amelynek az a célja, hogy lejárassa a Putyin Oroszországa elleni fellépést.

 

Egy vaklármának bizonyult, valótlan bejelentés mögött ott lehet a figyelemelterelés szándéka, a rendőrség, a biztonsági szolgálatok erőinek zavarkeltő lekötése is. "Több alkalommal indult szabálysértési eljárás valótlan bejelentéssel összefüggésben is, ezekben az esetekben ismeretlen személy a hívásfogadó központba valótlan cselekménnyel összefüggésben tett bejelentést, elvonva ezzel a rendőri erőket a tényleges intézkedést igénylő küldésektől" – írja a győri rendőrkapitány a 2021-es évről szóló beszámolójában. 

 

Azóta is volt bombariadó: április 28-án a Pécsi Tudományegyetemen. Mivel az ilyen esetek elszaporodni látszanak, azt is tudakolta az Ugytudjuk az elmúlt évre vonatkozóan: hány esetben sikerült elfogni, beazonosítani, eljárás alá vonni az elkövetőt, s hány eset van, amikor ez még nem járt sikerrel? Erről nem jött adat, de ha bármi tudomásukra jut, beszámolunk róla.

 

(Via ugytudjuk.hu)

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

További hírek

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló